Szükség van-e nemzeti konzultációra az internetről? Nádori Péter írása a Kreatívban

“A magam részéről száz százalékig amellett vagyok, hogy a kormány minél gyakrabban és minél nagyobb odafigyeléssel hallgassa meg „az embereket”, és az erre való törekvés akkor is üdvözlendő, ha a kétharmados kormányzás ötödik évében, két tömegtüntetés által ösztönözve manifesztálódik. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy éppen a szélessávú hálózat fejlesztése az a téma, amiben „az emberek” leegyszerűsített kérdésekre adott válaszai segítségével érdemes döntéseket hozni. E fejlesztés mellett a kormány rég elkötelezte magát, stratégiai megállapodásai és részben az EU által támogatott projektjei futnak, van célkitűzés, van határidő” – fogalmaz az internetről szóló nemzeti konzultáció problémáit elemző írásában Nádori Péter, az MTE elnökségi tagja.

Az írást teljes terjedelmében a Kreatív Online-on lehet elolvasni.

Meddig lesz Magyarországon médiaoktatás? Az első hazai médiaképzés-felmérés bemutatója November 26-án

November 26-án este az MTE bemutatja az első átfogó, a magyarországi médiaképzésekről készített felmérést, melynek az egyik fő tanulsága hogy az intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. A rövid bemutató után a kutatás vezetője, Weyer Balázs, Horvát János, Hammer Ferenc és Szalai Zoltán beszélgetnek a hazai médiaoktatás kilátásairól.

media2Az MTE megbízásából, az NMHH finanszírozásával Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke által készített tanulmány célja az, hogy elsőként pillanatképet nyújtson a magyarországi kommunikációs képzés állapotáról, jellegéről, problémáiról, színvonaláról, munkaerőpiaci viszonyairól, a rendelkezésre álló erőforrásokról. Röviden: hol, kik, mit, milyen céllal és milyen feltételek közepette tanítanak. A magyarországi média- és kommunikációs oktatással kapcsolatban rengeteg hiedelem és meggyőződés terjed, ezek mögül azonban – eddig – hiányzott a tényanyag.  A közhiedelem szerint „rengeteg” helyen, az igényeken bőven túl képeznek „újságírókat”. Az ilyen képzést nyújtó képzések listázása és osztályozása volt a felmérés egyik célja.

Milyen tanterv szerint, milyen tankönyvekből oktatnak ezek a képzési helyek? Milyen területek esetében áll rendelkezésre vagy hiányzik megfelelő színvonalú, magyar nyelvű szakirodalom és milyen külföldi szakirodalommal rendelkeznek az intézményi könyvtárak? A kutatás összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs- és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosított, és a feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. Az összegyűjtött adatokból tehát kirajzolódik a magyarországi média-, kommunikáció- és újságíróképzést nyújtó intézmények térképe, melyet először a november 26-i bemutatón ismerhet meg a közönség.

Időpont: 2014. november 26. szerda, 18.30

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tőlösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – és mindössze annyit írjon egy üres levél tárgy mezőjébe, hogy „MTE+MEDIA”.

Program:

18.30–35: Köszöntő

18.35–55: Weyer Balázs bemutatja a kutatás fő eredményeit

18.55–20.00: Kerekasztalbeszélgetés, majd a közönség kérdéseinek megvitatása

A beszélgetés résztvevői:

Weyer Balázs (a Főszerkesztők Fóruma elnöke, a tanulmány szerzője)

Horvát János (újságíró, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke)

Hammer Ferenc (az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének docense)

Szalai Zoltán (a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője)

Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének adjunktusa)

A további részleteket, adatokat és információkat a tanulmány bemutatójában illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen hozzuk nyilvánosságra. A bemutató után a tanulmányt és annak vezetői összefoglalóját is ingyenesen hozzáférhetővé tesszük az MTE honlapján.

A Facebook-esemény itt érhető el.

Az MTE szerint nem szükséges a felhasználói azonosítók tárolása a gyermekbarát internethez

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint aggályos az IP-címek és más azonosítók, tartalmak tárolása a felhasználók jobb azonosítása érdekében, ráadásul mindez teljesíthetetlenül nagy terhet is róna a szolgáltatókra. A koncepció a Közigazgatási  és  Igazságügyi Minisztérium  (KIM) valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési  Hatóság  Médiatanácsa (Médiatanács) Gyermekbarát  Internet kezdeményezés jogszabályszöveg-tervezetében található.

mte logo nagyobb.jpg

A KIM és a Médiatanács által közösen jegyzett, „Gyermekbarát Internet” címet viselő kezdeményezés  tervezetében szereplő kezdeményezések jelentős részét az MTE messzemenőkig támogatja. A számos előny mellett azonban aggodalomra adnak okot az MTE szerint a felhasználók online térben való azonosíthatóságára vonatkozó elképzelések.

A KIM valamint a Médiatanácsaáltal előterjesztett Gyermekbarát  Internet kezdeményezés tervezetében található rendelkezés szerint a tárhelyszolgáltatók (általában ebbe a kategóriába sorolhatóak a felhasználói tartalmakat elérhetővé tevő közösségi site-oknak, videomegosztóknak, fórumoknak és kommentelési lehetőségnek helyet adó szolgáltatók) kötelesek lennének egy évig tárolni az IP címeket, egyéb felhasználói azonosítókat és a felhasználók által feltöltött tartalmakat.

Az MTE szerint rendkívül aggályos egy ilyen tárolási kötelezettség, mert:

  • A felhasználói tartalmakat közzétevő szolgáltatások általában ingyenesen elérhetőek, így a tárhelyszolgáltatók nem tudják miből finanszírozni a fenti kötelezettséghez szükséges tároló kapacitást.
  • Ahogy az internetre vonatkozó szabályozások esetében általában, úgy itt is felmerül, hogy a szabályozással érintett szolgáltatások szolgáltatói „külföldre menekülnek”, így nem kell teljesíteniük a fenti kötelezettségeket, és ismét a Magyarországon maradó szolgáltatók kerülnek versenyhátrányba. Ráadásul a Cloudszolgáltatások elterjedése révén ez már könnyen és olcsón meg is valósítható.
  • Bár a tervezet a gyermekek védelme érdekében kívánja előírni a tárolási kötelezettséget, azonban nem tesz különbséget a tárolási célja szempontjából a gyermekekkel kapcsolatos és az egyéb bűncselekmények között. Az MTE szerint a gyermekek védelme esetén sem ezen széleskörű tárolási kötelezettség előírása a célravezető. Külön aggodalomra ad okot az MTE álláspontja szerint, hogy elburjánzóban van az a gyakorlat, hogy rágalmazási és becsületsértési ügyekben kérik ki a kommentelők adatait, mely a szólásszabadság csorbulásához vezethet.
  • A tárolt IP cím nem egy felhasználót, hanem általában egy háztartást vagy egyéb intézményt azonosít. Ráadásul az IP címek szűkössége miatt olyan technológiák bevezetése van terjedőben, amely egy adott IP címhez párhuzamosan több előfizetőt rendel egy időben, kétségessé téve így az azonosítást.
  • Nehezíti a szolgáltatók dolgát, hogy párhuzamosan vonatkozna rájuk a fenti tárolási kötelezettség és az un. Infotörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) szerinti törlési kötelezettség, mely alapján a személyes adatokat (pl. valakinek az arcképe egy videón) törölni kötelesek az érintett kérésére.

Az MTE szerint kár elrontani egy fontos és többségében igen értékes kezdeményezést a fenti aggályos rendelkezéssekkel, amelyek nem célravezetőek, hiszen az internet határnélkülisége miatt könnyen megkerülhetőek, kijátszhatóak, miközben jelenetős hátrányt okozhatnak a hazai szolgáltatóknak.