Szórakozás

Letöltés! De hogyan?


A médiatermékek fel- és letöltése az egyik leggyakoribb internetes tevékenység. Zeneszámok, filmek, tévéműsorok, programok... a neten minden fellelhető. Igen, legtöbbjük jogvédett, és igen, az emberek mégis csereberélnek a fájlcserélőkön.


Mi az a Bittorrent fájlcserélő?

A bittorrent a legnépszerűbb fájlcserélési módszer. 2006 óta ez a legelső választása azoknak, akik szoftvert, zenét, filmet vagy könyvet cserélgetnek a neten. A jogvédő szervezetek, a lemezkiadók és a filmstúdiók nem szeretik, az egyetemisták viszont odavannak érte.
Bittorrentezés (vagy torrentezés) során egy-egy zenét vagy filmet egyszerre sok kis darabban kapjuk, melyek a világ legkülönbözőbb helyeiről érkeznek. Ne féljünk: a kis darabokat a számítógépünkön futó Bittorrent program a helyes sorrendben összerakja majd, mintha egy mozaikkép lenne – és ehhez nem kell varázslónak lennünk, a működése pofonegyszerű. És ingyenes is!
A torrenthálózat 2001-ben született meg, egy Bram Cohen nevű programozó keze munkája nyomán. 2005-re már ez volt a legnépszerűbb ilyen fájlcserélő hálózat, és közönsége azóta is egyre csak nő. Az internetes kábelkapcsolatok kapacitásának legnagyobb részét a torrentezők által lefoglalt sávszélesség teszi ki – a böngészés messze elmarad tőle. (Ez nem csoda, hiszen egy-egy weboldal mérete egy egész estés mozifilmhez képest elenyésző.)


Miben különbözik a torrenthálózat a többi fájlcserélőtől? 

A torrenthálózat végcélja ugyanaz, mint a hasonló fájlcserélőké: nagy médiafájlok másolgatására alkalmas. Mégis, van néhány fontos különbség:

  1. Minden felhasználó egyben kiszolgáló is, és (anélkül, hogy beavatkozna) segít a többieknek abban, hogy a nála már meglévő médiafájlok gyorsabban letöltődhessenek hozzájuk is.
  2. Komoly minőségellenőrző mechanizmus gondoskodik arról, hogy csak tökéletes fájlok érkezhessenek gépünkre.
  3. Minél több saját fájlt osztunk meg, annál gyorsabban megjönnek az általunk igényelt fájlok. Ez a fajta jutalmazás nagyon megnövelte a hálózat hatékonyságát.
  4. Az előző pontok miatt óriási letöltési sebességet lehet elérni.
  5. A Bittorrenten senki nem keres, nincs rajta sehol reklám, vírus, és programkódja nyilvános, továbbfejleszthető.

Mit mond az MTE a letöltésről? --- állásfoglalás!!

A felhasználók az interneten minden tartalomhoz letöltés útján férnek hozzá. Így képesek elolvasni az egyes honlapokat, blogokat, meghallgatni a webrádiókat, és letöltéssel jutnak hozzá a díj ellenében hozzáférhető tartalmakhoz (filmek, képek, zenék) is. A letöltés jogszerűségéről nem lehet tehát általánosságban beszélni. Minden egyes letöltés jogszerűségét az adott helyzet körülményei döntik el, vagyis az, hogy mit tölt le a felhasználó (hírportált, filmet, stb.), mit kezd a letöltött anyaggal (elolvassa/megnézi, saját honlapjára kiteszi, átdolgozza, stb.), valamint az, hogy a hatályos magyar szerzői jogi szabályozás alapján ez szabad vagy engedélyköteles felhasználásnak minősül-e.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tételesen felsorolja a szabad felhasználás lehetőségeit, vagyis azokat az eseteket, amelyeknél a mű (irodalmi, tudományos, művészeti) használatához nincs szükség engedélyre. Minden olyan esetben viszont, ami nem tartozik a szabad felhasználás körébe, a felhasználáshoz a szerző vagy a szerzőt képviselő szervezet (pl.: közös jogkezelők: Artisjus, Filmjus, stb.) engedélye szükséges. Az engedélyért általában – de nem mindig – díjat kell fizetni.

Szabadon, vagyis engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül idézhető például egy mű részlete –, irodalmi vagy zenés mű esetében pedig oktatási vagy tudományos célra akár az idézetnél hosszabb rész is átvehető abból. A  felhasználók a művekről bizonyos keretek között magáncélú másolatokat készíthetnek (szoftverről pl. nem). Kifejezetten a szabad felhasználás esetei között rendelkezik a törvény az egyes technikai jellegű másolatok készítésének (caching, browsing) lehetőségéről, amennyiben ez a szerző által engedélyezett felhasználást vagy közvetítő szolgáltatást tesz lehetővé. A fentieken túlmenően a törvény még számos, a szabad felhasználás körébe tartozó esetet sorol fel (Szjt. 33.§ - 41.§). Ahhoz, hogy a felhasználó biztonsággal eldönthesse, hogy az általa végzett letöltés a szabad felhasználás körébe tartozik-e vagy engedélyköteles, tudnia kell, hogy milyen célból tölti le. E tekintetben azonban a felhasználót nem terheli objektív (vagyis felróhatóságtól és vétkességtől független) felelősség. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak minden esetben körültekintően kell eljárnia egy feltehetőleg szerzői jogvédelem alá tartozó mű letöltésekor, tőle telhetően meg kell győződnie arról, hogy jogszerűen jár el. 

Mindaz, ami nem tartozik a szabad felhasználás körébe, az szerzői jogról szóló törvény szerint engedélyköteles felhasználásnak minősül. Az engedély feltételeit a szerzői jog jogosultja és a felhasználó szerződésben rögzítik. Az egyik tipikus engedélyköteles felhasználási mód a mű nyilvánossághoz közvetítése, vagyis amikor a felhasználó például a saját blogján teszi elérhetővé a letöltött művet (írást, képet, zenét, stb.). Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki fájlcserélő hálózatra a szerzői jog által védett művet tölt fel. Az utóbbi esetekben, ha felhasználó nem rendelkezik a jogosult engedélyével, úgy más művének a saját blogján való hozzáférhetővé tételével, illetve egy védett mű fájlcserélő hálózatra való feltöltésével jogsértően jár el.

A klasszikus szerzői jog szabad felhasználás kontra engedélyezés problémájára alternatív megoldást kínáló, egyik legismertebb rendszer, a Creative Commons licensz-rendszer annyiban könnyíti meg a felhasználó (és a szerző) dolgát, hogy választható licencek formájában teszi közzé az egyes műveket, így a felhasználónak nem kell mindenhez engedélyt kérnie a szerzőtől, aki előre megmondja, hogy mit enged meg a művével kapcsolatban és mit nem. Ilyen licensz formák például: a nem-kereskedelmi felhasználás engedélyezése (a szerző nevének feltüntetésével) vagy megtiltása, valamint a származékos művek (átdolgozás) engedélyezése vagy megtiltása. 

A fentieket összefoglalva tehát a letöltés – attól függően, hogy mit töltünk le – a szerzői jog által védett művek felhasználását is jelenheti. A felhasználónak ezért tájékozódnia kell arról, hogy mit és honnan tölt le, és tisztában kell lennie azzal is, hogy mit akar a letöltött anyaggal kezdeni. Mindaddig, amíg a jogszabály által engedélyhez nem kötött módon, vagyis a szabad felhasználás körében tevékenykedik, jogszerűen jár el. A másolatot, idézést, stb. meghaladó felhasználáshoz viszont a felhasználónak a szerző, vagy a szerző képviselőjének engedélyét kell kérnie, és a köztük létrejövő megállapodás alapján ezért díjat kell fizetnie.