Az e-mailezés alapjai
Imsét a Wikipedia szócikkéhez http://hu.wikipedia.org/wiki/E-mail fordulunk, hogy az e-mailezés-t elmagyarázzuk Neked. Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus posta”-ként vagy „villanyposta”-ként fordítható le, de használatban van a drótposta és villámposta kifejezés is. Az elnevezés utal az írás és továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A hagyományos levéltovábbítást úgynevezett csigaposta (angolul: snail mail) néven emlegetik internetes körökben. A mai e-mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.
Az e-mail egyébként hibásan rögzült a magyar nyelvben – és sok másikban –, mert:
- az eredeti jelentésén (a postához hasonló elektronikus üzenetkézbesítési szolgáltatáson) túl a gyakorlatban
- az általa (e-mail-en mint postán) továbbított (elektronikus) üzenetet, levelet (angolul message) is értjük alatta.
Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mail rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket.
Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította.
Az e-mail nagyon hamar hálózati e-maillé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket.
Manapság szinte minden e-mail közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik, DNS,
MX record és
SMTP segítségével. Nagyon kevés mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem automatikusat, sem pedig kézit, az ezzel való visszaélések miatt. (Lásd:
Spam.)
A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: jkovacs@cegneve.hu. Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van.
Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:
- Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küldő címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről;
- Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.
A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:
- Feladó (from) – a feladó e-mail címe;
- Címzett (to) – a fogadó e-mail címe;
- Tárgy (subject) – a levél rövid leírása;
- Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték.
A címzett (to) mező nem feltétlenül tartalmazza a címzett e-mail címét. Az információ, amely a fejlécben megjelenik, érdemben hasonlít a postai levél címzéséhez. Az aktuális információt, hogy kinek volt címezve az e-mail, a postát kezelő számítógép (levélkiszolgáló; mail-server) eltávolítja, miután az e-mailt „behelyezi” a megfelelő postafiókba.
A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még:
- Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat;
- Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;
- Válaszcím (Reply-To) – általában a feladó e-mail címe található meg itt, de egyes levelezőprogramok megengedik eltérő e-mail cím megadását is;
- Megérkezés (Received) – a postát kezelő számítógépek (levélkiszolgálók) jegyzik be magukat ebbe a listába, ez alapján tehát visszakövethető, milyen úton jutott el az e-mail a feladótól a címzettig;
- Content-Type – az üzenet típusát tartalmazza.
Az e-mail használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mail-küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több száz millió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.
A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg:
- Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam
- Az e-mail férgek (worm) e-maileket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelső e-mail-féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója.
- Az e-mailek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.
- Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó.
- Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.
