Egy internetes hírportál nem felelős a vulgáris kommentekért: Az „MTE and Index.hu Zrt v. Hungary” döntés új korszakot nyit a Delfi v Estonia határozat után

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i ítéletében kimondta, hogy egy internetes hírportál nem felelős az olvasóik sértő és vulgáris hozzászólásaiért, és egyhangúlag megállapította, hogy a portálok kizárólagos felelőssé tétele megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Ez alapvető fordulatot jelent a szintén az EJEB által 2015-ben a Delfi v Estonia ügyben hozott döntés után, amely a hírportált tette felelőssé a kommentekért.

2015-ben az egész világot bejárta a hír, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi v Estonia ügyben úgy döntött: a hírportálok felelőssé tehetőek a felületükön megjelent, akár sértő vagy vulgáris kommentekért. A strasbourgi Bíróság az érvelésében fontosabbnak értékelte a jó hírnévhez való jogot a véleménnyilvánítás szabadságánál. Ezt az érvelést az azóta eltelt időben számos szakértő, szakmai szervezet és piaci szereplő rendkívül veszélyesnek ítélte. Leginkább azért, mert a döntésnek chilling effect következménye lehet, azaz akár arra kényszerítheti a hírportálokat, hogy a kockázat kerülése érdekében letiltsák a kommenteket, ezzel ellehetetlenítve a véleménnyilvánítás egyik fontos platformját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az MTE (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) and Index.hu Zrt v. Hungary ügyben az internetes véleménynyilvánítás szabadságára fektette a hangsúlyt és egyezménysértőnek ítélte az internetes portáloknak a kommentekért vállalt korlátlan felelősségre vonását. A Bíróság kimondta, hogy ha hatékony eljárások lehetővé teszik a gyors választ, az értesítési-eltávolítási rendszer sok esetben megfelelő eszközként működhet minden érintett jogainak és érdekeinek kiegyensúlyozására. Igaz – emlékeztetve a Delfi-ügyre –, amikor a harmadik fél felhasználó gyűlöletbeszéd formájában kommentál, mások jogai és érdekei, valamint a társadalom egésze is feljogosítja a részes államokat, hogy felelősségre vonják az internetes hírportálokat, amennyiben azok nem tesznek intézkedéseket az egyértelműen jogellenes hozzászólások haladéktalan eltávolítására, akár az áldozat vagy harmadik fél jelentése nélkül. Jelen esetben azonban nem voltak ilyen megnyilatkozások. A strasbourgi Bíróság így megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését.

Az MTE and Index.hu v Hungary döntéshez vezető út: 2010-2016

2010-ben az MTE állásfoglalást tett közzé a honlapján, amelyben etikátlannak nevezte két ingatlanos honlap megtévesztő üzleti gyakorlatát. A cikket az Index.hu internetes hírportál is átvette. Az állásfoglaláshoz az MTE és az Index honlapján több sértő, vulgáris komment érkezett, amelyek miatt az ingatlanos cégek beperelték a kommenteknek helyet adó médiumokat. A hazai bíróságok szerint a kifogásolt kommentek sértőek, bántóak és megalázóak voltak, és túlmentek a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határain. Azáltal, hogy az MTE és az Index lehetővé tette az olvasók számára, hogy hozzászólásokat tegyenek a weboldalaikon, objektív felelősséget vállaltak az olvasók sértő vagy jogellenes kommentjeiért. Ezután került az ügy a strasbourgi Bírósághoz.

A strasbourgi Bíróság 2016-os döntésében a Delfi v. Estonia ügyben kimondottaknak megfelelően megerősítette, hogy az internetes hírportáloknak elvben „kötelezettségeket és felelősséget” kell vállalniuk a náluk posztolt kommentekért. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kifogásolt kommentek, bár sértőek és vulgárisak voltak, nem minősültek egyértelműen jogellenes beszédnek, és bizonyosan nem gyűlöletbeszédnek vagy erőszakra uszításnak.

A magyar bíróságok minden további elemzés vagy indokolás nélkül fogadták el, hogy a kijelentések jogellenesek voltak, mivel csorbították a felperes társaság jó hírnevét. A strasbourgi Bíróság emlékeztetett azokra az elvekre, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát a 8. cikk által védett jó hírnévvel szemben kell mérlegelni. És azokra a szempontokra is, amelyeket a Delfi-ügyben azonosított: a kommentek kontextusa; a kérelmező társaság által alkalmazott intézkedések annak érdekében, hogy megelőzzék vagy eltávolítsák rágalmazó hozzászólásokat; a kommentek tényleges szerzőinek felelőssége a közvetítők felelősségének alternatívájaként; a hazai eljárások következményei a kérelmező társaságra.

Ami a kifogásolt kommentek kontextusát és tartalmát illeti, a Bíróság rámutatott, hogy a hozzászólások egy közérdekű kérdést – két nagy ingatlanos honlap üzleti gyakorlatát – érintettek. Bár a hozzászólásokban használt kifejezések sértőek, nyíltan vulgárisak voltak, a Bíróság szerint – szem elől nem tévesztve a rágalmazás hatásait az interneten – figyelembe kell venni a kommunikáció stílusának sajátosságait az egyes internetes portálokon. A Bíróság szerint döntő kérdés az a mód, ahogyan az internetes portálok felelősségre vonhatók a harmadik fél hozzászólásaiért. Ilyen felelősség előrelátható negatív következményekkel járhat az internetes portálok komment-környezetére, például arra ösztönözve, hogy a kommentálást teljesen zárják be. Ezek a következmények közvetlenül vagy közvetetten dermesztő hatással lehetnek az internetes véleménynyilvánítás szabadságára.

Nyert az MTE és az Index Strasbourgban – fordulat az online szólásszabadság ügyében

A Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i döntésében kimondta, hogy a korábbi magyar ítéletekkel sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke, ami a kifejezés szabadságának gyakorlását garantálja, azaz nem lehet feltétlenül felelőssé tenni tartalomszolgáltatót a felhasználók által írt kommentek miatt.

 

2010. február 25-én a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete blogján megjelent egy bejegyzés “Újabb etikátlan üzleti magatartás a neten” címmel, ami két ingatlanközvetítő cég meglehetősen problémás gyakorlatáról szólt. Ehhez a cikkhez két komment érkezett, melyek annyit mondtak, hogy “két szemét ingatlanos oldal”, illetve hogy “Benkő Sándoros, sunyi szemét, lehúzó cég”. Később az Index Tékozló Homár blogja is beszámolt az ügyről, és itt jelent meg az azóta ikonikussá vélt komment: “Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek”. A kommentek miatt az ingatlancégek beperelték az MTE-t és az Indexet is, a bíróság akkor pedig úgy döntött, hogy az MTE és az index ezzel megsértette a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az ügy azonban itt  nem állt meg. Az MTE az első elmarasztaló ítélet után alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Ab elutasított, az ügy ezután került  egészen a strasbourgi bírósághoz, ahol a bíróság 2016. február 2-án megszületett ítéletében kimondta: az eddigi döntésekkel szemben nem tehető felelőssé a tartalomszolgáltató az oldalán elhelyezett kommentek tartalmáért.

Az ügynek az ad rendkívül nagy jelentőséget, hogy 2015 júniusában a strasbourgi bíróság éppen ellenkező döntést hozott a meghatározónak gondolt és rendkívül nagy visszhangot kiváltott Delfi-ügyben: azaz az akkori döntés szerint a honlapok, portálok felelősek lehetnek a náluk megjelenő kommentekért. Az MTE ügye hasonló a Delfi online hírportál esetéhez: a kommentekért nem a kommentelők, hanem a kommenteknek helyet adó oldalak lettek beperelve.

Ahogy azt blogján Nádori Péter, az MTE akkori elnöke írja: “Az ügyben az Index kiadója és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete volt a beadványtevő. A beadvány szintén azt kérte, hogy a bíróság mondja ki: a szólásszabadsághoz való jog aránytalan sérelmét jelenti, ha egy portál illetve egy egyesületi blog jogi felelősséggel tartozik moderálatlan kommentekért. Az ítélet szerint a magyar ítéletekkel valóban sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke, ami a kifejezés szabadságának gyakorlását garantálja.”  Nádori szerint “az ítélet két legfontosabb eleme, azok a pontok, amelyek miatt a Delfi-üggyel ellentétes megállapításra jutott a bíróság: az inkriminált kommentek valóban jogsértőek voltak, de nem érték el a gyűlöletbeszéd szintjét (ez a Nagykamara Delfi-ítéletében kulcsmomentum volt), a magyar bíróságok egyáltalán nem vizsgálták, hogy ítéleteik hogyan hathatnak az internetes szólásszabadság általános viszonyaira, merev módon, csak a személyiségi jogok védelme alapján vizsgálták az ügyet, a szemben álló alapjogok közötti valódi mérlegelésre-egyensúlyozásra nem kerítettek sort.”

Az újabb ítélet tehát igen biztató az online szólásszabadságra nézve, mert nem feltétlenül tehetők felelőssé a közvetítő platformok a rajtuk elhelyezett felhasználói tartalomért. Az MTE-t és az Indexet Strasbourgban Bodolai László képviselte, a beadványt Bodolai László és Bodrogi Bea készítette.