Hogyan viselkednek a magyar Facebookozók? Itt vannak a legújabb trendek és eredmények

Naponta átlagosan 86 percet Facebookozik egy magyar felhasználó, a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, akiknek 86 százaléka lefekvés előtt is ránéz a közösségi oldalra. 46 százaléka a felhasználóknak követ úgy is online tartalmat, hogy a Facebookon olvassa a megosztott híreket, és már nem kattint át a híroldalra, és a leghitelesebbnek gondolt oldalak között egyaránt szerepel az Index és Tibi atya is – derül ki a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatásából, amely azt vizsgálta, hogyan viselkedik és fogyaszt tartalmat a magyar Facebookozó.

Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.

Ha már Facebook, akkor mindennapi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki az oldal nézegetése nélkül, további 8% maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján való heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.

official-facebook-logo-slide

Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi  napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.

Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás egyébként elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használtának skillje már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy tabletről, mint laptopról, vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése, stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.

További meglepő eredmény, hogy – bár a Facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor  a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.

A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.

A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését, s a hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében – akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.

A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49%), mind informálódásukhoz (40%), mind pedig szórakozásukhoz (43%) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, s ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, s az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66%), melyet a zene (55%) követ, s a „tudomány, technika” kategória (45%) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70%-a egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56% állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.

A Facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megynyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86%), melyet a megosztás (61%) követ, s csak 55%-kal fordul elő, hogy kommentel is. Ha viszont nem tetsző tartalommal találkoznak, 39%-uknál előfordult már, hogy törölte, illetve 52%-uknál, hogy letiltotta a nem tetsző tartalmat posztoló ismerőst.

A legtöbbek által követett oldalak között vegyesen vannak hírportálok (Index, Nők Lapja Cafe, HVG) és a Facebookra specializálódott oldalak (Tibi atya, Mindenegybenblog), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében. A leghitelesebbnek ítélt oldalak között például az első az Index (18% szerint), de a receptneked.hu és Tibi atya is 12% illetve 10% szerint a leghitelesebbek közé tartozik.

A kutatást az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC készítette.

A kutatás teljes anyaga letölthető ezen a linken.

 

 

Meddig lesz Magyarországon médiaoktatás? Az első hazai médiaképzés-felmérés bemutatója November 26-án

November 26-án este az MTE bemutatja az első átfogó, a magyarországi médiaképzésekről készített felmérést, melynek az egyik fő tanulsága hogy az intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. A rövid bemutató után a kutatás vezetője, Weyer Balázs, Horvát János, Hammer Ferenc és Szalai Zoltán beszélgetnek a hazai médiaoktatás kilátásairól.

media2Az MTE megbízásából, az NMHH finanszírozásával Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke által készített tanulmány célja az, hogy elsőként pillanatképet nyújtson a magyarországi kommunikációs képzés állapotáról, jellegéről, problémáiról, színvonaláról, munkaerőpiaci viszonyairól, a rendelkezésre álló erőforrásokról. Röviden: hol, kik, mit, milyen céllal és milyen feltételek közepette tanítanak. A magyarországi média- és kommunikációs oktatással kapcsolatban rengeteg hiedelem és meggyőződés terjed, ezek mögül azonban – eddig – hiányzott a tényanyag.  A közhiedelem szerint „rengeteg” helyen, az igényeken bőven túl képeznek „újságírókat”. Az ilyen képzést nyújtó képzések listázása és osztályozása volt a felmérés egyik célja.

Milyen tanterv szerint, milyen tankönyvekből oktatnak ezek a képzési helyek? Milyen területek esetében áll rendelkezésre vagy hiányzik megfelelő színvonalú, magyar nyelvű szakirodalom és milyen külföldi szakirodalommal rendelkeznek az intézményi könyvtárak? A kutatás összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs- és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosított, és a feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. Az összegyűjtött adatokból tehát kirajzolódik a magyarországi média-, kommunikáció- és újságíróképzést nyújtó intézmények térképe, melyet először a november 26-i bemutatón ismerhet meg a közönség.

Időpont: 2014. november 26. szerda, 18.30

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tölösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – és mindössze annyit írjon egy üres levél tárgy mezőjébe, hogy „MTE+MEDIA”.

Program:

18.30–35: Köszöntő

18.35–55: Weyer Balázs bemutatja a kutatás fő eredményeit

18.55–20.00: Kerekasztalbeszélgetés, majd a közönség kérdéseinek megvitatása

A beszélgetés résztvevői:

Weyer Balázs (a Főszerkesztők Fóruma elnöke, a tanulmány szerzője)

Horvát János (újságíró, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke)

Hammer Ferenc (az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének docense)

Szalai Zoltán (a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője)

Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének adjunktusa)

A további részleteket, adatokat és információkat a tanulmány bemutatójában illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen hozzuk nyilvánosságra. A bemutató után a tanulmányt és annak vezetői összefoglalóját is ingyenesen hozzáférhetővé tesszük az MTE honlapján.

A Facebook-esemény itt érhető el.