A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint aggályos az IP-címek és más azonosítók, tartalmak tárolása a felhasználók jobb azonosítása érdekében, ráadásul mindez teljesíthetetlenül nagy terhet is róna a szolgáltatókra. A koncepció a Közigazgatási  és  Igazságügyi Minisztérium  (KIM) valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési  Hatóság  Médiatanácsa (Médiatanács) Gyermekbarát  Internet kezdeményezés jogszabályszöveg-tervezetében található.

A KIM és a Médiatanács által közösen jegyzett, „Gyermekbarát Internet” címet viselő kezdeményezés  tervezetében szereplő kezdeményezések jelentős részét az MTE messzemenőkig támogatja. A számos előny mellett azonban aggodalomra adnak okot az MTE szerint a felhasználók online térben való azonosíthatóságára vonatkozó elképzelések.

A KIM valamint a Médiatanácsaáltal előterjesztett Gyermekbarát  Internet kezdeményezés tervezetében található rendelkezés szerint a tárhelyszolgáltatók (általában ebbe a kategóriába sorolhatóak a felhasználói tartalmakat elérhetővé tevő közösségi site-oknak, videomegosztóknak, fórumoknak és kommentelési lehetőségnek helyet adó szolgáltatók) kötelesek lennének egy évig tárolni az IP címeket, egyéb felhasználói azonosítókat és a felhasználók által feltöltött tartalmakat.

Az MTE szerint rendkívül aggályos egy ilyen tárolási kötelezettség, mert:

• A felhasználói tartalmakat közzétevő szolgáltatások általában ingyenesen elérhetőek, így a tárhelyszolgáltatók nem tudják miből finanszírozni a fenti kötelezettséghez szükséges tároló kapacitást.

• Ahogy az internetre vonatkozó szabályozások esetében általában, úgy itt is felmerül, hogy a szabályozással érintett szolgáltatások szolgáltatói „külföldre menekülnek”, így nem kell teljesíteniük a fenti kötelezettségeket, és ismét a Magyarországon maradó szolgáltatók kerülnek versenyhátrányba. Ráadásul a Cloudszolgáltatások elterjedése révén ez már könnyen és olcsón meg is valósítható.
• Bár a tervezet a gyermekek védelme érdekében kívánja előírni a tárolási kötelezettséget, azonban nem tesz különbséget a tárolási célja szempontjából a gyermekekkel kapcsolatos és az egyéb bűncselekmények között. Az MTE szerint a gyermekek védelme esetén sem ezen széleskörű tárolási kötelezettség előírása a célravezető. Külön aggodalomra ad okot az MTE álláspontja szerint, hogy elburjánzóban van az a gyakorlat, hogy rágalmazási és becsületsértési ügyekben kérik ki a kommentelők adatait, mely a szólásszabadság csorbulásához vezethet.
• A tárolt IP cím nem egy felhasználót, hanem általában egy háztartást vagy egyéb intézményt azonosít. Ráadásul az IP címek szűkössége miatt olyan technológiák bevezetése van terjedőben, amely egy adott IP címhez párhuzamosan több előfizetőt rendel egy időben, kétségessé téve így az azonosítást.
• Nehezíti a szolgáltatók dolgát, hogy párhuzamosan vonatkozna rájuk a fenti tárolási kötelezettség és az un. Infotörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) szerinti törlési kötelezettség, mely alapján a személyes adatokat (pl. valakinek az arcképe egy videón) törölni kötelesek az érintett kérésére.

Az MTE szerint kár elrontani egy fontos és többségében igen értékes kezdeményezést a fenti aggályos rendelkezéssekkel, amelyek nem célravezetőek, hiszen az internet határnélkülisége miatt könnyen megkerülhetőek, kijátszhatóak, miközben jelenetős hátrányt okozhatnak a hazai szolgáltatóknak.