internet címkéhez tartozó bejegyzések

Paragrafusok v Bitek – Lehet-e szabályozni az internetet? Beszélgetés a Kazimírban április 26-án

by

Kell-e, lehet-e és főleg: érdemes-e szabályozni az internetet? Milyen lehetőségei vannak a jognak az internet és az interneten zajló tevékenyésgek korlátozására, szabályozására, és ezek milyen hatással lehetnek a szólásszabadságra vagy a szabad piaci versenyre?

Ilyen kérdéseket vet fel például az új Btk. elfogadásával együtt bevezetett jogintézmény, az “elektronikus adat ideiglenes illetve végleges hozzáférhetetlenné tétele”, amely alapján a szerencsejáték oldalak illetve 2016 nyarán az UBER blokkolásának elrendelése vált lehetővé. Vagy éppen a 2010-es médiatörvény, amely kapcsán több hónapon keresztül ment a találgatás: vajon a blogok a médiaalkotmány, illetve a médiatörvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem?

További, hasonlóan fontos és aktuális kérdésekre próbálunk választ keresni Detrekői Zsuzsa frissen megjelent könyvének* kapcsán a beszélgetésben, amelynek résztvevői:

Pusztay András, az Index lapigazgatója,
Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese,
Detrekői Zsuzsa, ügyvéd, az MTE jogásza, a kötet szerzője és
Erdélyi Péter, a 444 újságírója, aki a beszélgetést vezeti majd.

Időpont: 2017 április 26, 18.00-19.30
Helyszín: Kazimir (felső színt), Kazinczy u 34.

A rendezvény ingyenes, és minden érdeklődő számára nyitott.

*Detrekői Zsuzsa: Paragrafusokkal a bitek ellen. Az internet szabályozásának elmélete és gyakorlata. HVG-Orac, 2016

A Facebook-esemény elérhető itt.

screen-grabs-linksys-internet(A kép a Southpark 2008-as, “Over Logging” című epizódjából van (S12E06))

 

Hogyan viselkednek a magyar Facebookozók? Itt vannak a legújabb trendek és eredmények

by

Naponta átlagosan 86 percet Facebookozik egy magyar felhasználó, a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, akiknek 86 százaléka lefekvés előtt is ránéz a közösségi oldalra. 46 százaléka a felhasználóknak követ úgy is online tartalmat, hogy a Facebookon olvassa a megosztott híreket, és már nem kattint át a híroldalra, és a leghitelesebbnek gondolt oldalak között egyaránt szerepel az Index és Tibi atya is – derül ki a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatásából, amely azt vizsgálta, hogyan viselkedik és fogyaszt tartalmat a magyar Facebookozó.

Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.

Ha már Facebook, akkor mindennapi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki az oldal nézegetése nélkül, további 8% maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján való heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.

official-facebook-logo-slide

Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi  napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.

Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás egyébként elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használtának skillje már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy tabletről, mint laptopról, vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése, stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.

További meglepő eredmény, hogy – bár a Facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor  a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.

A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.

A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését, s a hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében – akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.

A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49%), mind informálódásukhoz (40%), mind pedig szórakozásukhoz (43%) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, s ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, s az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66%), melyet a zene (55%) követ, s a „tudomány, technika” kategória (45%) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70%-a egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56% állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.

A Facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megynyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86%), melyet a megosztás (61%) követ, s csak 55%-kal fordul elő, hogy kommentel is. Ha viszont nem tetsző tartalommal találkoznak, 39%-uknál előfordult már, hogy törölte, illetve 52%-uknál, hogy letiltotta a nem tetsző tartalmat posztoló ismerőst.

A legtöbbek által követett oldalak között vegyesen vannak hírportálok (Index, Nők Lapja Cafe, HVG) és a Facebookra specializálódott oldalak (Tibi atya, Mindenegybenblog), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében. A leghitelesebbnek ítélt oldalak között például az első az Index (18% szerint), de a receptneked.hu és Tibi atya is 12% illetve 10% szerint a leghitelesebbek közé tartozik.

A kutatást az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC készítette.

A kutatás teljes anyaga letölthető ezen a linken.

 

 

Online news sites are not liable for vulgar comments: The ruling in MTE and Index.hu Zrt v. Hungary leads the way to a new era after Delfi v. Estonia

by

In its February 2, 2016 ruling, the European Court of Human Rights stated that an online news portal cannot be held responsible for offensive or vulgar comments posted by its readers. The court unanimously held that placing exclusive responsibility on news portals responsible for such comments is a violation of Article 10 of the European Convention on Human Rights. This is an important development and the sign of a new direction after the same court’s 2015 decision in Delfi v. Estonia, in which the news portal was held responsible for comments posted by readers.

In 2015, the news of an ECHR ruling circled the globe: the Court had ruled in Delfi v. Estonia that news portals could be held responsible for vulgar or offensive comments appearing on their sites. In its ratio, the Court focused more on the right to one’s reputation than on freedom of expression. Since then, many commentators, experts, and market actors have pointed to the dangers in this line of argumentation, primarily because this decision could have a chilling effect by inciting news portals – in an effort to mitigate risks – to close down comments entirely, thereby removing an important platform for the expression of opinion on the internet.

In the case of MTE and Index.hu Zrt v. Hungary, the ECHR emphasized freedom of expression on the internet and found that making internet portals exclusive responsible for comments is a violation of the Convention.

The Court stated that if effective procedures are in place to ensure a rapid response, the notice-and-take-down system can function in most cases as an appropriate means to protect the rights and interests of all stakeholders. It conceded, with reference to Delfi, that in cases where a third party user posts comments in the form of hate speech, State Parties are entitled – on the basis of the rights and interests of others and society as a whole – to hold internet news portals responsible, insofar as the latter do not take measures to promptly remove comments which are clearly unlawful, even where the injured party or third party has not made a request to this effect. In the case at hand, however, there were no such statements. Accordingly, the ECHR held that Article 10 of the Convention had been violated.

Background to the MTE and Index.hu v. Hungary case: 2010-2016

In 2010, the Hungarian Association of Content Providers (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, or MTE) published a statement on its website in which it condemned the business practices of two real estate websites as unethical. The Index.hu internet news portal picked up the story. In response to the article, users posted various vulgar and offensive comments on both the MTE and Index websites. The company owning the real estate websites then sued the media providers that had allowed these comments to be published. According to the Hungarian court, the impugned comments were offensive, injurious, and humiliating, and had crossed the line of permissible freedom of opinion. The domestic court further held that MTE and Index, by giving their readers the option of posting comments on their websites, thereby also assumed objective liability for offensive or unlawful reader comments. The case was then brought to the ECHR.

The ECHR reiterated the principles it had enunciated in Delfi, saying that internet news portals are bound by “duties and responsibilities” vis-à-vis the comments posted on their sites. However, it also indicated that the impugned comments, albeit offensive and vulgar, could not be unambiguously qualified as unlawful speech, and certainly did not constitute either hate speech or incitement to violence.

The Hungarian courts merely accepted, without any further analysis or reasoning, that the statements were unlawful, as they infringed upon the reputation of the plaintiff company. The ECHR recalled the principles which should be taken into account when balancing freedom of opinion with the protection of reputation under Article 8 of the Convention. It also reviewed the aspects which it had identified in Delfi: the context of comments, measures taken by the plaintiff company to prevent or remove defamatory comments, the responsibility of the actual author of the comments as an alternative to the responsibility of the media provider, and the consequences of domestic proceedings upon the plaintiff company.

With respect to the context and content of the impugned comments, the Court pointed out that the comments touched on an issue of public interest: the business practices of two major real estate websites. Although the expressions used in the comments were offensive and outright vulgar, the Court held that – while keeping in mind in the effects of defamation on the internet – regard must be had to the specificities of the style of communication on certain internet portals.

The Court held that the crucial issue is the manner in which internet portals are held responsible for comments by third parties. This responsibility can have foreseeable negative consequences on the commenting environment on internet web pages, for example by encouraging providers to close comments entirely. These consequences could have a direct or indirect chilling effect on freedom of expression on the internet.

(For further information please contact: Bea Bodrogi, bbodrogi AT gmail DOT com)

Egy internetes hírportál nem felelős a vulgáris kommentekért: Az „MTE and Index.hu Zrt v. Hungary” döntés új korszakot nyit a Delfi v Estonia határozat után

by

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i ítéletében kimondta, hogy egy internetes hírportál nem felelős az olvasóik sértő és vulgáris hozzászólásaiért, és egyhangúlag megállapította, hogy a portálok kizárólagos felelőssé tétele megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Ez alapvető fordulatot jelent a szintén az EJEB által 2015-ben a Delfi v Estonia ügyben hozott döntés után, amely a hírportált tette felelőssé a kommentekért.

2015-ben az egész világot bejárta a hír, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi v Estonia ügyben úgy döntött: a hírportálok felelőssé tehetőek a felületükön megjelent, akár sértő vagy vulgáris kommentekért. A strasbourgi Bíróság az érvelésében fontosabbnak értékelte a jó hírnévhez való jogot a véleménnyilvánítás szabadságánál. Ezt az érvelést az azóta eltelt időben számos szakértő, szakmai szervezet és piaci szereplő rendkívül veszélyesnek ítélte. Leginkább azért, mert a döntésnek chilling effect következménye lehet, azaz akár arra kényszerítheti a hírportálokat, hogy a kockázat kerülése érdekében letiltsák a kommenteket, ezzel ellehetetlenítve a véleménnyilvánítás egyik fontos platformját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az MTE (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) and Index.hu Zrt v. Hungary ügyben az internetes véleménynyilvánítás szabadságára fektette a hangsúlyt és egyezménysértőnek ítélte az internetes portáloknak a kommentekért vállalt korlátlan felelősségre vonását. A Bíróság kimondta, hogy ha hatékony eljárások lehetővé teszik a gyors választ, az értesítési-eltávolítási rendszer sok esetben megfelelő eszközként működhet minden érintett jogainak és érdekeinek kiegyensúlyozására. Igaz – emlékeztetve a Delfi-ügyre –, amikor a harmadik fél felhasználó gyűlöletbeszéd formájában kommentál, mások jogai és érdekei, valamint a társadalom egésze is feljogosítja a részes államokat, hogy felelősségre vonják az internetes hírportálokat, amennyiben azok nem tesznek intézkedéseket az egyértelműen jogellenes hozzászólások haladéktalan eltávolítására, akár az áldozat vagy harmadik fél jelentése nélkül. Jelen esetben azonban nem voltak ilyen megnyilatkozások. A strasbourgi Bíróság így megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését.

Az MTE and Index.hu v Hungary döntéshez vezető út: 2010-2016

2010-ben az MTE állásfoglalást tett közzé a honlapján, amelyben etikátlannak nevezte két ingatlanos honlap megtévesztő üzleti gyakorlatát. A cikket az Index.hu internetes hírportál is átvette. Az állásfoglaláshoz az MTE és az Index honlapján több sértő, vulgáris komment érkezett, amelyek miatt az ingatlanos cégek beperelték a kommenteknek helyet adó médiumokat. A hazai bíróságok szerint a kifogásolt kommentek sértőek, bántóak és megalázóak voltak, és túlmentek a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határain. Azáltal, hogy az MTE és az Index lehetővé tette az olvasók számára, hogy hozzászólásokat tegyenek a weboldalaikon, objektív felelősséget vállaltak az olvasók sértő vagy jogellenes kommentjeiért. Ezután került az ügy a strasbourgi Bírósághoz.

A strasbourgi Bíróság 2016-os döntésében a Delfi v. Estonia ügyben kimondottaknak megfelelően megerősítette, hogy az internetes hírportáloknak elvben „kötelezettségeket és felelősséget” kell vállalniuk a náluk posztolt kommentekért. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kifogásolt kommentek, bár sértőek és vulgárisak voltak, nem minősültek egyértelműen jogellenes beszédnek, és bizonyosan nem gyűlöletbeszédnek vagy erőszakra uszításnak.

A magyar bíróságok minden további elemzés vagy indokolás nélkül fogadták el, hogy a kijelentések jogellenesek voltak, mivel csorbították a felperes társaság jó hírnevét. A strasbourgi Bíróság emlékeztetett azokra az elvekre, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát a 8. cikk által védett jó hírnévvel szemben kell mérlegelni. És azokra a szempontokra is, amelyeket a Delfi-ügyben azonosított: a kommentek kontextusa; a kérelmező társaság által alkalmazott intézkedések annak érdekében, hogy megelőzzék vagy eltávolítsák rágalmazó hozzászólásokat; a kommentek tényleges szerzőinek felelőssége a közvetítők felelősségének alternatívájaként; a hazai eljárások következményei a kérelmező társaságra.

Ami a kifogásolt kommentek kontextusát és tartalmát illeti, a Bíróság rámutatott, hogy a hozzászólások egy közérdekű kérdést – két nagy ingatlanos honlap üzleti gyakorlatát – érintettek. Bár a hozzászólásokban használt kifejezések sértőek, nyíltan vulgárisak voltak, a Bíróság szerint – szem elől nem tévesztve a rágalmazás hatásait az interneten – figyelembe kell venni a kommunikáció stílusának sajátosságait az egyes internetes portálokon. A Bíróság szerint döntő kérdés az a mód, ahogyan az internetes portálok felelősségre vonhatók a harmadik fél hozzászólásaiért. Ilyen felelősség előrelátható negatív következményekkel járhat az internetes portálok komment-környezetére, például arra ösztönözve, hogy a kommentálást teljesen zárják be. Ezek a következmények közvetlenül vagy közvetetten dermesztő hatással lehetnek az internetes véleménynyilvánítás szabadságára.

Hogyan segíthet az online média a szegénység csökkentésében?

by

Május 14-én az MTE bemutatja a hosszú évek óta az első tanulmányt, amely átfogóan elemzi a hazai szegénység és az online világ kapcsolatát. A tanulmánybemutatón meghívott szakértőkkel azt vitatjuk meg, jelenleg mi a helyzet ezen a téren Magyarországon, és hogy milyen közpolitikai stratégiára van szükség ahhoz, hogy az online médiahasználat segíthessen a szegény rétegek  felemelkedésében.

Időpont: 2015. május 14. csütörtök, 18.00-19.30

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tölösi terem (Budapest 1013, Krisztina krt. 55., fsz.)

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – és mindössze annyit írjon egy üres levél tárgy mezőjébe, hogy: MTE+ONLINE.

mte-logo-nagyobb

Az utóbbi években a statisztikák szerint jelentősen növekedett a szegények száma Magyarországon. Ez a hazai digitális, online világra is jelentős hatással van. Egyre többen vannak, akik kiszorulnak az online médiafogyasztók közül, vagy éppen akiknek az online médiafogyasztásáról nem tudunk semmit.

Jelenleg nincsen olyan nagymintás adatfelvételen alapuló kutatás, amely a hazai szegények online tartalomfogyasztásával, illetve digitális kultúrához kapcsolódó lehetőségeikkel foglalkozik. Az MTE legújabb, Online médiafogyasztás és szegénység című tanulmánya (fehér könyve) ezért bemutat egy olyan módszertant, amely alkalmazása hazai és nemzetközi téren is hiánypótló adatok összegyűjtéséhez segíthet hozzá.

A tanulmány emellett egyedülállóan átfogó módon összegzi az eddigi kutatások eredményeit, amelyek támogathatják a jövőbeni kutatásokat és segíthetnek a közpolitikai stratégiák kialakításában. Kiemelve néhány fontosabb pontot, problémát:

– Tartós hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni a digitális eszközökhöz

– Paradox módon, a digitális eszközök egyenlőtlen elterjedése következtében kialakuló, felerősödő társadalmi megosztottságot a döntéshozók ugyanezen eszközökkel szeretnék megszüntetni

– Amikor a szegények hozzáférnek az online tartalomvilághoz akkor használati mintázataik egy lényeges dologban eltérnek a gazdagabbakétól: kevesebb tevékenység, szűkebb csatornák, kevesebb eszköz- és alkalmazás-használat jellemző rájuk

– A szegényekre jellemző, sajátos online tartalomfogyasztásról nem beszélhetünk, sokkal inkább az online eszközök sajátos, eltérő használatáról

A tanulmány főbb állításainak rövid bemutatója után meghívott szakértőkkel azt vitatjuk meg, jelenleg hogyan lehet leírni Magyarországon az online media és a szegénység kapcsolatát, és hogy milyen közpolitikai stratégiára van szükség ahhoz, hogy az online médiahasználat segíthessen a szegény rétegek  felemelkedésében.

Program:

18.00–05: Köszöntő

18.05–25: Rab Árpád bemutatja a tanulmány főbb állításait

18.25–19.30: Kerekasztalbeszélgetés, majd a közönség kérdéseinek megvitatása

A beszélgetés résztvevői:

Rab Árpád, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója, a tanulmány szerzője

Prazsák Gergő, az ELTE TáTK Szociálpszichológia Tanszékének tudományos munkatársa

Kádár Krisztián, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője

Simon Dávid, az ELTE TáTK Statisztika tanszékének oktatója

(További, a kormányzatot képviselő szakértő résztvevő személyéről jelenleg egyeztetünk)

Moderátor: Tófalvy Tamás, az MTE főtitkára, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének adjunktusa

A további részleteket és adatokat a tanulmány bemutatójában illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen hozzuk nyilvánosságra. A bemutató után a tanulmányt és annak vezetői összefoglalóját is ingyenesen hozzáférhetővé tesszük az MTE honlapján.

A Facebook-esemény itt érhető el.

A tanulmányt az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsa finanszírozásával az Infonia Alapítvány kutatócsoportja készítette.