sajtószabadság címkéhez tartozó bejegyzések

Nem válhat normává az újságírók megfélemlítése, bántalmazása, megalázása és kitiltása – ne hagyjuk magukra a média munkatársait!

by

Ami Halász Júliával történt korábban nem volt elképzelhető, mára ez a hozzáállás mégis egy sorozat része lett. A sajtó munkatársai elleni erőszak nem csak az egyéni újságírónak fáj, hanem minden polgárnak. Ugyan nem minket lökdöstek le tegnap a lépcsőn, de mindannyiunknak rosszabb lesz attól, ha a sajtó nem végezheti a feladatát szabadon és félelemmentesen. 

A hazai sajtószakmai szervezetek felháborítónak és jogsértőnek tartják azt az atrocitást, amelynek ismét újságíró volt az áldozata egy sajtónyilvános rendezvényen. Az eddig ismert részletek alapján az újság munkatársát a rendezők lökdösték, fenyegették, a telefonját kicsavarták a kezéből, a fényképfelvételeit letörölték, minősíthetetlen hangnemben beszéltek vele. Az ilyen eseményeken különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a kollégáink, akik kamerával vagy fényképezőgéppel dolgoznak, hiszen rajtuk már a felületes szemlélő is látja, hogy újságírók, így ők válnak a leggyakrabban célponttá.

Az elmúlt időszakban egyre több példát látunk arra, hogy a sajtó képviselőit munkájukban akadályozzák. Nyilvános eseményekről zárják ki őket, kérdéseiket állami intézmények bojkottálják. Ez elfogadhatatlan. Az erőszak ugyanakkor az egyénen és az újságírószakmán keresztül a széles körű, hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét veszélyezteti, a társadalom működését támadja.

Az Alaptörvény és a médiatörvény különleges védelemben részesíti a munkáját végző újságírót, a közhatalom képviselőit pedig együttműködésre kötelezi a sajtó képviselőivel. Egy nyilvános eseményen a kiküldött újságírónak joga van jelen lenni, kép- és hangfelvételt készíteni. Ebben őt jogszerűen nem lehet megakadályozni, mindaddig, amíg ő maga jogszerűen végzi munkáját. A hatályos polgári törvénykönyv szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, ahogy azt is szabadon megválaszthatja az újságíró, hogy a közlésnek milyen formáját, a tudósításnak milyen technikáját preferálja.

A sajtószakmai szervezetek szolidaritást vállalnak a jogsérelmet szenvedett újságírókkal és ezt kérjük azoktól is, akik számunkra a legfontosabbak: a közönségtől, az olvasóktól, nézőktől, hallgatóktól. A továbbiakban minden hasonló esetben a jog eszközeivel fogunk fellépni a jogsértést elkövető személyek ellen. Az újságíróknak pedig a lehető leghamarabb képzést szervezünk az ilyen helyzetekben követendő viselkedésről és a rendelkezésükre álló lehetőségeikről.

Főszerkesztők Fóruma, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Egy internetes hírportál nem felelős a vulgáris kommentekért: Az „MTE and Index.hu Zrt v. Hungary” döntés új korszakot nyit a Delfi v Estonia határozat után

by

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i ítéletében kimondta, hogy egy internetes hírportál nem felelős az olvasóik sértő és vulgáris hozzászólásaiért, és egyhangúlag megállapította, hogy a portálok kizárólagos felelőssé tétele megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Ez alapvető fordulatot jelent a szintén az EJEB által 2015-ben a Delfi v Estonia ügyben hozott döntés után, amely a hírportált tette felelőssé a kommentekért.

2015-ben az egész világot bejárta a hír, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi v Estonia ügyben úgy döntött: a hírportálok felelőssé tehetőek a felületükön megjelent, akár sértő vagy vulgáris kommentekért. A strasbourgi Bíróság az érvelésében fontosabbnak értékelte a jó hírnévhez való jogot a véleménnyilvánítás szabadságánál. Ezt az érvelést az azóta eltelt időben számos szakértő, szakmai szervezet és piaci szereplő rendkívül veszélyesnek ítélte. Leginkább azért, mert a döntésnek chilling effect következménye lehet, azaz akár arra kényszerítheti a hírportálokat, hogy a kockázat kerülése érdekében letiltsák a kommenteket, ezzel ellehetetlenítve a véleménnyilvánítás egyik fontos platformját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az MTE (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) and Index.hu Zrt v. Hungary ügyben az internetes véleménynyilvánítás szabadságára fektette a hangsúlyt és egyezménysértőnek ítélte az internetes portáloknak a kommentekért vállalt korlátlan felelősségre vonását. A Bíróság kimondta, hogy ha hatékony eljárások lehetővé teszik a gyors választ, az értesítési-eltávolítási rendszer sok esetben megfelelő eszközként működhet minden érintett jogainak és érdekeinek kiegyensúlyozására. Igaz – emlékeztetve a Delfi-ügyre –, amikor a harmadik fél felhasználó gyűlöletbeszéd formájában kommentál, mások jogai és érdekei, valamint a társadalom egésze is feljogosítja a részes államokat, hogy felelősségre vonják az internetes hírportálokat, amennyiben azok nem tesznek intézkedéseket az egyértelműen jogellenes hozzászólások haladéktalan eltávolítására, akár az áldozat vagy harmadik fél jelentése nélkül. Jelen esetben azonban nem voltak ilyen megnyilatkozások. A strasbourgi Bíróság így megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését.

Az MTE and Index.hu v Hungary döntéshez vezető út: 2010-2016

2010-ben az MTE állásfoglalást tett közzé a honlapján, amelyben etikátlannak nevezte két ingatlanos honlap megtévesztő üzleti gyakorlatát. A cikket az Index.hu internetes hírportál is átvette. Az állásfoglaláshoz az MTE és az Index honlapján több sértő, vulgáris komment érkezett, amelyek miatt az ingatlanos cégek beperelték a kommenteknek helyet adó médiumokat. A hazai bíróságok szerint a kifogásolt kommentek sértőek, bántóak és megalázóak voltak, és túlmentek a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határain. Azáltal, hogy az MTE és az Index lehetővé tette az olvasók számára, hogy hozzászólásokat tegyenek a weboldalaikon, objektív felelősséget vállaltak az olvasók sértő vagy jogellenes kommentjeiért. Ezután került az ügy a strasbourgi Bírósághoz.

A strasbourgi Bíróság 2016-os döntésében a Delfi v. Estonia ügyben kimondottaknak megfelelően megerősítette, hogy az internetes hírportáloknak elvben „kötelezettségeket és felelősséget” kell vállalniuk a náluk posztolt kommentekért. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kifogásolt kommentek, bár sértőek és vulgárisak voltak, nem minősültek egyértelműen jogellenes beszédnek, és bizonyosan nem gyűlöletbeszédnek vagy erőszakra uszításnak.

A magyar bíróságok minden további elemzés vagy indokolás nélkül fogadták el, hogy a kijelentések jogellenesek voltak, mivel csorbították a felperes társaság jó hírnevét. A strasbourgi Bíróság emlékeztetett azokra az elvekre, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát a 8. cikk által védett jó hírnévvel szemben kell mérlegelni. És azokra a szempontokra is, amelyeket a Delfi-ügyben azonosított: a kommentek kontextusa; a kérelmező társaság által alkalmazott intézkedések annak érdekében, hogy megelőzzék vagy eltávolítsák rágalmazó hozzászólásokat; a kommentek tényleges szerzőinek felelőssége a közvetítők felelősségének alternatívájaként; a hazai eljárások következményei a kérelmező társaságra.

Ami a kifogásolt kommentek kontextusát és tartalmát illeti, a Bíróság rámutatott, hogy a hozzászólások egy közérdekű kérdést – két nagy ingatlanos honlap üzleti gyakorlatát – érintettek. Bár a hozzászólásokban használt kifejezések sértőek, nyíltan vulgárisak voltak, a Bíróság szerint – szem elől nem tévesztve a rágalmazás hatásait az interneten – figyelembe kell venni a kommunikáció stílusának sajátosságait az egyes internetes portálokon. A Bíróság szerint döntő kérdés az a mód, ahogyan az internetes portálok felelősségre vonhatók a harmadik fél hozzászólásaiért. Ilyen felelősség előrelátható negatív következményekkel járhat az internetes portálok komment-környezetére, például arra ösztönözve, hogy a kommentálást teljesen zárják be. Ezek a következmények közvetlenül vagy közvetetten dermesztő hatással lehetnek az internetes véleménynyilvánítás szabadságára.