Játékos teszttel az álhírek ellen és a digitális írástudásért – Elindult a Legyél te is álhírvadász!

Az álhírek terjedésének az egyik legfontosabb gerjesztője, hogy sok felhasználó, az interneten híreket olvasó nincsen tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. A digitális írástudás fejlesztése tehát kulcsfontosságú az álhírek elleni harcban. Ezt a célt szolgálja az MTE és az Átlátszó új, közös projektje, a Legyél te is álhírvadász!, amely játékosított formában ad lehetőséget arra, hogy gyakorolhassuk a hírek, információk ellenőrzését az interneten.

Screen-Shot-2017-08-31-at-22.54.50-1024x523

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete az Átlátszóval együttműködve, az NMHH támogatásával dolgozta ki és indította el az iskolások, középiskolások, egyetemisták, és a (még) kevésbé tudatos médiafogyasztók számára készült Legyél te is álhírvadász! oldalt.

Az oldalon egyfelől egy játékot lehet elérni, amelyen egy teszt formájában összesen 25 kérdésre lehet válaszolni, négy különböző szinten, az álhíroldalak, összeesküvés-elméletek, propagandakampányok, dezinformációk jellegzetességeivel kapcsolatban. Ahogy azt az Átlátszó írja, „az első, Beugró-szinten a játékosnak tíz eldöntendő kérdésre kell válaszolnia, amelyek az álhíroldalak jellegzetességeire vonatkoznak. Utána három, egyre nehezedő szinten kell a játékosnak túljutnia a teszt teljesítéséhez. A szintekről úgy lehet csak továbblépni, ha minden kérdésre válaszolni tudunk. Ha valaki egy teljesít egy szintet, de nincsen ideje vagy kedve tovább folytatni, akkor a játék megjegyzi, hogy hol tartott a játékos, így a következő alkalommal nem kell a játékot elölről kezdenie. A szintek sikeres teljesítése Facebookon és Twitteren is megosztható. A tesztben szereplő kérdések a való életből vett példák, vagyis ezeket az álhíreket, dezinformációkat, becsapásokat a magyar nyelvű média produkálta. Igyekeztünk ezek közül is a legjellegzetesebbeket, legismertebbeket felhasználni. Találni a kérdések között olyat is, amely nem szándékosan tájékoztat félre, egyszerűen csak olyan példák, amelyek a legnagyobb szerkesztőségekben a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak. Minden egyes jó, vagy rossz válasz után egy felugró ablakban elmagyarázzuk, hogy az adott kérdésnél mire érdemes odafigyelni, és mi a háttere a kérdésnek.”

Az oldalon a játék mellett rengeteg információ, oktatási segédanyag is helyet kap. A „Tudásbázisban az álhírekkel, dezinformációkkal, összeesküvés-elméletekkel foglalkozó legjobb magyar nyelvű cikkeket, továbbá a szerintünk messziről kerülendő vagy gyanús oldalakat gyűjtöttük egybe. A Szószedetben pedig néhány olyan szóval, fogalommal ismerkedhet meg az olvasó, amelyek a témában gyakran előkerülnek. Mind a Tudásbázis, mind a Szószedet folyamatosan bővül majd. Az Álhírvadásszal az is célunk volt, hogy médiaismeret órákon, osztályfőnökiken, újságíráskurzusokon is használható legyen. Így az Átlátszó és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének a projekten dolgozó tagjaival kérés esetén szívesen be is mutatjuk a tesztet az iskolákban, felsőoktatási intézményekben, ahol a diákokkal közösen végigmegyünk a kérdéseken.”

Az Álhírvadász itt elérhető!

Nem válhat normává az újságírók megfélemlítése, bántalmazása, megalázása és kitiltása – ne hagyjuk magukra a média munkatársait!

Ami Halász Júliával történt korábban nem volt elképzelhető, mára ez a hozzáállás mégis egy sorozat része lett. A sajtó munkatársai elleni erőszak nem csak az egyéni újságírónak fáj, hanem minden polgárnak. Ugyan nem minket lökdöstek le tegnap a lépcsőn, de mindannyiunknak rosszabb lesz attól, ha a sajtó nem végezheti a feladatát szabadon és félelemmentesen. 

A hazai sajtószakmai szervezetek felháborítónak és jogsértőnek tartják azt az atrocitást, amelynek ismét újságíró volt az áldozata egy sajtónyilvános rendezvényen. Az eddig ismert részletek alapján az újság munkatársát a rendezők lökdösték, fenyegették, a telefonját kicsavarták a kezéből, a fényképfelvételeit letörölték, minősíthetetlen hangnemben beszéltek vele. Az ilyen eseményeken különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a kollégáink, akik kamerával vagy fényképezőgéppel dolgoznak, hiszen rajtuk már a felületes szemlélő is látja, hogy újságírók, így ők válnak a leggyakrabban célponttá.

Az elmúlt időszakban egyre több példát látunk arra, hogy a sajtó képviselőit munkájukban akadályozzák. Nyilvános eseményekről zárják ki őket, kérdéseiket állami intézmények bojkottálják. Ez elfogadhatatlan. Az erőszak ugyanakkor az egyénen és az újságírószakmán keresztül a széles körű, hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét veszélyezteti, a társadalom működését támadja.

Az Alaptörvény és a médiatörvény különleges védelemben részesíti a munkáját végző újságírót, a közhatalom képviselőit pedig együttműködésre kötelezi a sajtó képviselőivel. Egy nyilvános eseményen a kiküldött újságírónak joga van jelen lenni, kép- és hangfelvételt készíteni. Ebben őt jogszerűen nem lehet megakadályozni, mindaddig, amíg ő maga jogszerűen végzi munkáját. A hatályos polgári törvénykönyv szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, ahogy azt is szabadon megválaszthatja az újságíró, hogy a közlésnek milyen formáját, a tudósításnak milyen technikáját preferálja.

A sajtószakmai szervezetek szolidaritást vállalnak a jogsérelmet szenvedett újságírókkal és ezt kérjük azoktól is, akik számunkra a legfontosabbak: a közönségtől, az olvasóktól, nézőktől, hallgatóktól. A továbbiakban minden hasonló esetben a jog eszközeivel fogunk fellépni a jogsértést elkövető személyek ellen. Az újságíróknak pedig a lehető leghamarabb képzést szervezünk az ilyen helyzetekben követendő viselkedésről és a rendelkezésükre álló lehetőségeikről.

Főszerkesztők Fóruma, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Paragrafusok v Bitek – Lehet-e szabályozni az internetet? Beszélgetés a Kazimírban április 26-án

Kell-e, lehet-e és főleg: érdemes-e szabályozni az internetet? Milyen lehetőségei vannak a jognak az internet és az interneten zajló tevékenyésgek korlátozására, szabályozására, és ezek milyen hatással lehetnek a szólásszabadságra vagy a szabad piaci versenyre?

Ilyen kérdéseket vet fel például az új Btk. elfogadásával együtt bevezetett jogintézmény, az “elektronikus adat ideiglenes illetve végleges hozzáférhetetlenné tétele”, amely alapján a szerencsejáték oldalak illetve 2016 nyarán az UBER blokkolásának elrendelése vált lehetővé. Vagy éppen a 2010-es médiatörvény, amely kapcsán több hónapon keresztül ment a találgatás: vajon a blogok a médiaalkotmány, illetve a médiatörvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem?

További, hasonlóan fontos és aktuális kérdésekre próbálunk választ keresni Detrekői Zsuzsa frissen megjelent könyvének* kapcsán a beszélgetésben, amelynek résztvevői:

Pusztay András, az Index lapigazgatója,
Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese,
Detrekői Zsuzsa, ügyvéd, az MTE jogásza, a kötet szerzője és
Erdélyi Péter, a 444 újságírója, aki a beszélgetést vezeti majd.

Időpont: 2017 április 26, 18.00-19.30
Helyszín: Kazimir (felső színt), Kazinczy u 34.

A rendezvény ingyenes, és minden érdeklődő számára nyitott.

*Detrekői Zsuzsa: Paragrafusokkal a bitek ellen. Az internet szabályozásának elmélete és gyakorlata. HVG-Orac, 2016

A Facebook-esemény elérhető itt.

screen-grabs-linksys-internet(A kép a Southpark 2008-as, “Over Logging” című epizódjából van (S12E06))

 

Milyen hatást gyakorolt a reklámadó az online médiapiacra? Letölthető az MTE és az RSM Hungary tanulmánya

Az RSM Hungary elkészítette az MTE megbízásából a reklámadó online médiapiacra gyakorolt hatásának az elemzését. A tanulmány teljes egészében letölthető az MTE honlapjáról az alábbi linken.

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

– A reklámadó bevezetése olyan szektort sújtott, ami amúgy is rendkívül alacsony profitabilitással működik, nagyvállalati szereplője nincs.

– A vállalkozások jövedelmezőségét teljesen figyelmen kívül hagyó, bevételalapú 5,3%-os reklámadó gyakorlatilag a médiapiacon megtermelt minimális nyereséget vonja el, illetve sok esetben az eddig is veszteségesen működő vállalkozások további fennmaradását kérdőjelezi meg a hazai online tartalomszolgáltatók esetében.

– Az online tartalomszolgáltatás kisebbik részét jelentő, professzionális módon előállított tartalmat létrehozó online kiadók a kritikus felhasználói tömeget elérni képes nemzetközi szereplők tekintetében eleve versenyhátrányban vannak. A szabályozás komoly hiányossága következtében a globális szereplők elkerülik a magyarországi adózást, így a hazai tartalomszolgáltatók egyébként is meglévő versenyhátránya csak tovább fokozódik.

– A fizetős tartalmak kialakítására csekély az esély, mert a tartalomért elkérhető díj csak nagy tömegű felhasználónál hoz látható bevételt.

– A reklámadó tárgyi hatályának az internetes hirdetési piacra történő kiterjesztése egy elhibázott, a nemzetközi szabályozási megoldásokkal ellentétes koncepció eredménye. A szabályozás jelenlegi formájában nem képes lépést tartani az internetpiac változásával, figyelmen kívül hagyja az online tartalomszolgáltatás komplexitását, a technológiai háttér dinamikus fejlődését.

– A jogalkotóval szemben megfogalmazott követelmény, hogy állami szabályozási eszközökkel biztosítsa a szektor versenysemlegességét. Ennek érdekében kívánatos a hatályos szabályozási környezet áttekintése, megfelelő átalakítása, külföldi szereplők esetén a forrásadóztatás bevezetésének megfontolása.

Az online tartamszolgáltatók ellehetetlenülésének negatív következményei lehetnek, hogy

  • nőni fog a feketegazdaság a szektorban;
  • emellett párhuzamosan emelkedni fog a külföldre kivitt szolgáltatások aránya;
  • az életben maradáshoz elengedhetetlen technológiai fejlesztések elmaradnak, és a nemzetközi szereplőkhöz mért leszakadás tovább nő, a magyar nyelvű tartalom könnyen olvasó nélkül maradhat. Ez pedig a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás elsorvadásával járhat;
  • valódi újságírás helyett az online térben az olcsó bulvár kap helyet – jellemzően rossz fordítások alapján, azaz romlani fog a tartalom minősége;
  • ez kihathat a társadalmi fejlődésre, eltűnhet a valódi kontroll szerep, sérülhet a sajtószabadság;
  • a most elindult folyamat káros hatásait az egész társadalom érzékelni fogja pár éven belül.

A médiapiacot megadóztató reklámadó bevezetésekor az analóg és a digitális piac eltérő sajátosságai, eltérő üzleti környezete közötti különbségtétel elmaradt. A tartalomterjesztés módjai változásának következtében mára az internetes hirdetések aránya eléri a 25%-ot, amivel súlyát tekintve a televíziós hirdetések mellé nőtt fel. Ebből a növekedésből azonban a különböző szereplők nem azonos súllyal profitálnak. Fizetős tartalmak hiányában ráadásul az online tartalomszolgáltatók majdhogynem egyetlen bevételi forrása a hirdetésekből származik.

A tanulmány elkészítését az NMHH Médiatanácsa finanszírozta.

Történetek és beszélgetések a magyar digitális média születéséről – avagy mit mondhat el a múlt a jelennek és a jövőről? Kiderül május 28-án, a Design Terminalban

Május 28-án szombaton a Design Terminálban lesz “MOM 20/20 – A magyar online média húsz éve” címmel az első magyar digitális médiatörténeti oral history és arhcívum bemutató rendezvénye, ahol többek között a hazai online média kialakulásában részt vevők mesélnek és beszélgetnek a kezdetekről, és azt is megnézzük, mit tanulhat a mai médiaszakma a múlt tapasztalataiból.

modem_mom20_20_cover_v4_inverz

Időpont: 2016. május 28, szombat, 10.00-20.00
Helyszín: Design Terminál (Budapest 1051, Erzsébet tér 11.), emeleti nagyterem

A program elérhető ezen a linken.

Hisszük, hogy a magyar digitális múltban leginkább azért érdemes elmerülni, hogy jobban megértsük a jelent, és jobban fel tudjunk készülni a jövőre. 2016. május 28-án szombaton szeretnénk meghívni egy közös visszaemlékezésre és jövőtervezésre a médiaszakma volt, jelenlegi és jövőbeli szereplőit és azokat, akiket érdekel, kik vannak, voltak és lesznek a mindennap látott médiafelületek mögött. Az egynapos bemutató rendezvényen a magyar digitális és online média történetének legfontosabb szereplői közül sokan lesznek ott, hogy elmondják, hogyan élték meg a magyar digitális médiavilág első pillanatait, megszületését, trendjeit, válságait, kudarcait és sikereit – és hogyan látják a jövő lehetőségeit. Beszélni fogunk emlékekről és víziókról, trendekről és fordulópontokról, üzletről és technológiáról, újságírásról és médiáról, közönségekről és szakmáról.

A MOM 20/20-at a MODEM projekt első szakaszának bemutatása hívta életre. Az esemény – természetesen – nem tart, tarthat igényt a szakma egészének a bemutatására, mindössze a MODEM projekt első szakaszának tapasztalatai alapján szeretne adni egy pillanatképet a magyar digitális média kezdeti szakaszáról, és helyet adni néhány reflexiónak. Reménykedünk abban, hogy a MODEM projekt folytatódhat, és a további, kapcsolódó eseményeken be tudjuk vonni a magyar digitális és online szakmai világ mind nagyobb részét.

Akik biztos, hogy ott lesznek: BELLAI László, BÍRÓ István, BODOKY Tamás, BOMBERA Krisztina, FEHÉR Ági, GALAMBOS Márton, GERÉNYI Gábor, GYÖRGY Péter, HÁMORI Ferenc, INCZE Kinga, KARAFIÁTH Balázs, BÍRÓ István, LE Marietta, NEIZER Anita, PÁCSONYI Daniella, POHLY Ferenc, SIMÓ György, SZEKFŰ András, TÜDŐS András, UJ Péter, VEISZER Alinda, VORÁK Anita és ZALAI Ágnes.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni panelek szerint lehet, annak érdekében, hogy minél többen el tudjanak jönni. Kérjük a  jelentkezőket, hogy jelöljék meg a regisztrációs levelében, melyik panelre jönnének. A következő módon: a regisztrációhoz elegendő egy üres e-mailt elküldeni a modemprojekt@gmail.com címre, amelynek a tárgyában ennyi áll: MOM20/20 PANEL1, ha az első blokkra jönne, MOM20/20 PANEL2, ha a második blokkra jönne és MOM20/20 PANEL3, ha a harmadik blokkra jönne. Több blokkra is lehet regisztrálni, de ebben az esetben kérjük mindegyik kinézett panelt tüntessék fel a levélben (vagy külön e-mailekben is lehet jelezni a részvételt) A regisztráció határideje: 2016. május 21. szombat 24.00 óra.

A MOMDEM projekt első fázisa és a MOM20/20 konferencia az NMHH Médiatanácsa, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék támogatásával és együttműködésével valósulhatott meg. Médiapartnerünk a Kreatív Online.