Beszélgetés a kommentszabadság jövőjéről – Mi jöhet a strasbourgi döntés után?

by
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i döntésében kimondta, hogy a korábbi magyar ítéletekkel sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke, ami a kifejezés szabadságának gyakorlását garantálja, azaz nem lehet feltétlenül felelőssé tenni az online médiát a felhasználók által írt kommentek miatt.
 
Azokkal, akik a kezdetektől egészen a keddig győzelemig küzdöttek az ügyért, arról fogunk beszélgetni, hogy mit jelent ez a döntés, mi lesz a kommentszabadsággal, és persze sok sztori is előkerül majd a pereskedés éveiből.
 
Résztvevők:
 
Bodolai László és Bodrogi Bea ügyvédek, a beadvány készítői és Nádori Péter, az MTE volt elnöke, a Lapcom vezérigazgató-helyettese. A beszélgetést Balogh Judit, az ATV újságírója vezeti.
 
Időpont: február 10, szerda 18.00 óra
 
Helyszín: Kazimir bisztró felső szintje (Budapest, Kazinczy u. 34.)
Facebook-esemény itt elérhető.
 
Háttér: Egy internetes hírportál nem felelős a vulgáris kommentekért: Az „MTE and Index.hu Zrt v. Hungary” döntés új korszakot nyit a Delfi v Estonia határozat után és Nyert az MTE és az Index Strasbourgban – fordulat az online szólásszabadság ügyében.

Online news sites are not liable for vulgar comments: The ruling in MTE and Index.hu Zrt v. Hungary leads the way to a new era after Delfi v. Estonia

by

In its February 2, 2016 ruling, the European Court of Human Rights stated that an online news portal cannot be held responsible for offensive or vulgar comments posted by its readers. The court unanimously held that placing exclusive responsibility on news portals responsible for such comments is a violation of Article 10 of the European Convention on Human Rights. This is an important development and the sign of a new direction after the same court’s 2015 decision in Delfi v. Estonia, in which the news portal was held responsible for comments posted by readers.

In 2015, the news of an ECHR ruling circled the globe: the Court had ruled in Delfi v. Estonia that news portals could be held responsible for vulgar or offensive comments appearing on their sites. In its ratio, the Court focused more on the right to one’s reputation than on freedom of expression. Since then, many commentators, experts, and market actors have pointed to the dangers in this line of argumentation, primarily because this decision could have a chilling effect by inciting news portals – in an effort to mitigate risks – to close down comments entirely, thereby removing an important platform for the expression of opinion on the internet.

In the case of MTE and Index.hu Zrt v. Hungary, the ECHR emphasized freedom of expression on the internet and found that making internet portals exclusive responsible for comments is a violation of the Convention.

The Court stated that if effective procedures are in place to ensure a rapid response, the notice-and-take-down system can function in most cases as an appropriate means to protect the rights and interests of all stakeholders. It conceded, with reference to Delfi, that in cases where a third party user posts comments in the form of hate speech, State Parties are entitled – on the basis of the rights and interests of others and society as a whole – to hold internet news portals responsible, insofar as the latter do not take measures to promptly remove comments which are clearly unlawful, even where the injured party or third party has not made a request to this effect. In the case at hand, however, there were no such statements. Accordingly, the ECHR held that Article 10 of the Convention had been violated.

Background to the MTE and Index.hu v. Hungary case: 2010-2016

In 2010, the Hungarian Association of Content Providers (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, or MTE) published a statement on its website in which it condemned the business practices of two real estate websites as unethical. The Index.hu internet news portal picked up the story. In response to the article, users posted various vulgar and offensive comments on both the MTE and Index websites. The company owning the real estate websites then sued the media providers that had allowed these comments to be published. According to the Hungarian court, the impugned comments were offensive, injurious, and humiliating, and had crossed the line of permissible freedom of opinion. The domestic court further held that MTE and Index, by giving their readers the option of posting comments on their websites, thereby also assumed objective liability for offensive or unlawful reader comments. The case was then brought to the ECHR.

The ECHR reiterated the principles it had enunciated in Delfi, saying that internet news portals are bound by “duties and responsibilities” vis-à-vis the comments posted on their sites. However, it also indicated that the impugned comments, albeit offensive and vulgar, could not be unambiguously qualified as unlawful speech, and certainly did not constitute either hate speech or incitement to violence.

The Hungarian courts merely accepted, without any further analysis or reasoning, that the statements were unlawful, as they infringed upon the reputation of the plaintiff company. The ECHR recalled the principles which should be taken into account when balancing freedom of opinion with the protection of reputation under Article 8 of the Convention. It also reviewed the aspects which it had identified in Delfi: the context of comments, measures taken by the plaintiff company to prevent or remove defamatory comments, the responsibility of the actual author of the comments as an alternative to the responsibility of the media provider, and the consequences of domestic proceedings upon the plaintiff company.

With respect to the context and content of the impugned comments, the Court pointed out that the comments touched on an issue of public interest: the business practices of two major real estate websites. Although the expressions used in the comments were offensive and outright vulgar, the Court held that – while keeping in mind in the effects of defamation on the internet – regard must be had to the specificities of the style of communication on certain internet portals.

The Court held that the crucial issue is the manner in which internet portals are held responsible for comments by third parties. This responsibility can have foreseeable negative consequences on the commenting environment on internet web pages, for example by encouraging providers to close comments entirely. These consequences could have a direct or indirect chilling effect on freedom of expression on the internet.

(For further information please contact: Bea Bodrogi, bbodrogi AT gmail DOT com)

Egy internetes hírportál nem felelős a vulgáris kommentekért: Az „MTE and Index.hu Zrt v. Hungary” döntés új korszakot nyit a Delfi v Estonia határozat után

by

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i ítéletében kimondta, hogy egy internetes hírportál nem felelős az olvasóik sértő és vulgáris hozzászólásaiért, és egyhangúlag megállapította, hogy a portálok kizárólagos felelőssé tétele megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Ez alapvető fordulatot jelent a szintén az EJEB által 2015-ben a Delfi v Estonia ügyben hozott döntés után, amely a hírportált tette felelőssé a kommentekért.

2015-ben az egész világot bejárta a hír, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi v Estonia ügyben úgy döntött: a hírportálok felelőssé tehetőek a felületükön megjelent, akár sértő vagy vulgáris kommentekért. A strasbourgi Bíróság az érvelésében fontosabbnak értékelte a jó hírnévhez való jogot a véleménnyilvánítás szabadságánál. Ezt az érvelést az azóta eltelt időben számos szakértő, szakmai szervezet és piaci szereplő rendkívül veszélyesnek ítélte. Leginkább azért, mert a döntésnek chilling effect következménye lehet, azaz akár arra kényszerítheti a hírportálokat, hogy a kockázat kerülése érdekében letiltsák a kommenteket, ezzel ellehetetlenítve a véleménnyilvánítás egyik fontos platformját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az MTE (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) and Index.hu Zrt v. Hungary ügyben az internetes véleménynyilvánítás szabadságára fektette a hangsúlyt és egyezménysértőnek ítélte az internetes portáloknak a kommentekért vállalt korlátlan felelősségre vonását. A Bíróság kimondta, hogy ha hatékony eljárások lehetővé teszik a gyors választ, az értesítési-eltávolítási rendszer sok esetben megfelelő eszközként működhet minden érintett jogainak és érdekeinek kiegyensúlyozására. Igaz – emlékeztetve a Delfi-ügyre –, amikor a harmadik fél felhasználó gyűlöletbeszéd formájában kommentál, mások jogai és érdekei, valamint a társadalom egésze is feljogosítja a részes államokat, hogy felelősségre vonják az internetes hírportálokat, amennyiben azok nem tesznek intézkedéseket az egyértelműen jogellenes hozzászólások haladéktalan eltávolítására, akár az áldozat vagy harmadik fél jelentése nélkül. Jelen esetben azonban nem voltak ilyen megnyilatkozások. A strasbourgi Bíróság így megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését.

Az MTE and Index.hu v Hungary döntéshez vezető út: 2010-2016

2010-ben az MTE állásfoglalást tett közzé a honlapján, amelyben etikátlannak nevezte két ingatlanos honlap megtévesztő üzleti gyakorlatát. A cikket az Index.hu internetes hírportál is átvette. Az állásfoglaláshoz az MTE és az Index honlapján több sértő, vulgáris komment érkezett, amelyek miatt az ingatlanos cégek beperelték a kommenteknek helyet adó médiumokat. A hazai bíróságok szerint a kifogásolt kommentek sértőek, bántóak és megalázóak voltak, és túlmentek a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határain. Azáltal, hogy az MTE és az Index lehetővé tette az olvasók számára, hogy hozzászólásokat tegyenek a weboldalaikon, objektív felelősséget vállaltak az olvasók sértő vagy jogellenes kommentjeiért. Ezután került az ügy a strasbourgi Bírósághoz.

A strasbourgi Bíróság 2016-os döntésében a Delfi v. Estonia ügyben kimondottaknak megfelelően megerősítette, hogy az internetes hírportáloknak elvben „kötelezettségeket és felelősséget” kell vállalniuk a náluk posztolt kommentekért. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kifogásolt kommentek, bár sértőek és vulgárisak voltak, nem minősültek egyértelműen jogellenes beszédnek, és bizonyosan nem gyűlöletbeszédnek vagy erőszakra uszításnak.

A magyar bíróságok minden további elemzés vagy indokolás nélkül fogadták el, hogy a kijelentések jogellenesek voltak, mivel csorbították a felperes társaság jó hírnevét. A strasbourgi Bíróság emlékeztetett azokra az elvekre, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát a 8. cikk által védett jó hírnévvel szemben kell mérlegelni. És azokra a szempontokra is, amelyeket a Delfi-ügyben azonosított: a kommentek kontextusa; a kérelmező társaság által alkalmazott intézkedések annak érdekében, hogy megelőzzék vagy eltávolítsák rágalmazó hozzászólásokat; a kommentek tényleges szerzőinek felelőssége a közvetítők felelősségének alternatívájaként; a hazai eljárások következményei a kérelmező társaságra.

Ami a kifogásolt kommentek kontextusát és tartalmát illeti, a Bíróság rámutatott, hogy a hozzászólások egy közérdekű kérdést – két nagy ingatlanos honlap üzleti gyakorlatát – érintettek. Bár a hozzászólásokban használt kifejezések sértőek, nyíltan vulgárisak voltak, a Bíróság szerint – szem elől nem tévesztve a rágalmazás hatásait az interneten – figyelembe kell venni a kommunikáció stílusának sajátosságait az egyes internetes portálokon. A Bíróság szerint döntő kérdés az a mód, ahogyan az internetes portálok felelősségre vonhatók a harmadik fél hozzászólásaiért. Ilyen felelősség előrelátható negatív következményekkel járhat az internetes portálok komment-környezetére, például arra ösztönözve, hogy a kommentálást teljesen zárják be. Ezek a következmények közvetlenül vagy közvetetten dermesztő hatással lehetnek az internetes véleménynyilvánítás szabadságára.

Nyert az MTE és az Index Strasbourgban – fordulat az online szólásszabadság ügyében

by
A Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. február 2-i döntésében kimondta, hogy a korábbi magyar ítéletekkel sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke, ami a kifejezés szabadságának gyakorlását garantálja, azaz nem lehet feltétlenül felelőssé tenni tartalomszolgáltatót a felhasználók által írt kommentek miatt.

 

2010. február 25-én a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete blogján megjelent egy bejegyzés “Újabb etikátlan üzleti magatartás a neten” címmel, ami két ingatlanközvetítő cég meglehetősen problémás gyakorlatáról szólt. Ehhez a cikkhez két komment érkezett, melyek annyit mondtak, hogy “két szemét ingatlanos oldal”, illetve hogy “Benkő Sándoros, sunyi szemét, lehúzó cég”. Később az Index Tékozló Homár blogja is beszámolt az ügyről, és itt jelent meg az azóta ikonikussá vélt komment: “Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek”. A kommentek miatt az ingatlancégek beperelték az MTE-t és az Indexet is, a bíróság akkor pedig úgy döntött, hogy az MTE és az index ezzel megsértette a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az ügy azonban itt  nem állt meg. Az MTE az első elmarasztaló ítélet után alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Ab elutasított, az ügy ezután került  egészen a strasbourgi bírósághoz, ahol a bíróság 2016. február 2-án megszületett ítéletében kimondta: az eddigi döntésekkel szemben nem tehető felelőssé a tartalomszolgáltató az oldalán elhelyezett kommentek tartalmáért.

Az ügynek az ad rendkívül nagy jelentőséget, hogy 2015 júniusában a strasbourgi bíróság éppen ellenkező döntést hozott a meghatározónak gondolt és rendkívül nagy visszhangot kiváltott Delfi-ügyben: azaz az akkori döntés szerint a honlapok, portálok felelősek lehetnek a náluk megjelenő kommentekért. Az MTE ügye hasonló a Delfi online hírportál esetéhez: a kommentekért nem a kommentelők, hanem a kommenteknek helyet adó oldalak lettek beperelve.

Ahogy azt blogján Nádori Péter, az MTE akkori elnöke írja: “Az ügyben az Index kiadója és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete volt a beadványtevő. A beadvány szintén azt kérte, hogy a bíróság mondja ki: a szólásszabadsághoz való jog aránytalan sérelmét jelenti, ha egy portál illetve egy egyesületi blog jogi felelősséggel tartozik moderálatlan kommentekért. Az ítélet szerint a magyar ítéletekkel valóban sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke, ami a kifejezés szabadságának gyakorlását garantálja.”  Nádori szerint “az ítélet két legfontosabb eleme, azok a pontok, amelyek miatt a Delfi-üggyel ellentétes megállapításra jutott a bíróság: az inkriminált kommentek valóban jogsértőek voltak, de nem érték el a gyűlöletbeszéd szintjét (ez a Nagykamara Delfi-ítéletében kulcsmomentum volt), a magyar bíróságok egyáltalán nem vizsgálták, hogy ítéleteik hogyan hathatnak az internetes szólásszabadság általános viszonyaira, merev módon, csak a személyiségi jogok védelme alapján vizsgálták az ügyet, a szemben álló alapjogok közötti valódi mérlegelésre-egyensúlyozásra nem kerítettek sort.”

Az újabb ítélet tehát igen biztató az online szólásszabadságra nézve, mert nem feltétlenül tehetők felelőssé a közvetítő platformok a rajtuk elhelyezett felhasználói tartalomért. Az MTE-t és az Indexet Strasbourgban Bodolai László képviselte, a beadványt Bodolai László és Bodrogi Bea készítette.

Elindultunk a Korrektorral, az új média-önszabályozási fórummal

by

Korrektor néven indul el az új média-önszabályozási rendszer, amelynek célja, hogy a csatlakozó szervezetek összefogva érvényesítsék az etikus újságírás szabályait és azokért a nyilvánosság előtt feleljenek. A kezdeményező Főszerkesztők Fóruma mellett a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is a Korrektor alapítói közé tartozik.

A korrektor.hu oldalon keresztül bárki jelezheti, ha egy sajtóközlés szerinte megsértette az etikai kódexet és a szervezet ezt kivizsgálja. Ez a jogi útnál nem csak gyorsabb és olcsóbb megoldás, de sok olyan vélt sérelem is orvosolható ezen a csatornán, amely nem jogi természetű. A vitás kérdések eldöntésére eseti háromfős szakmai döntőbizottság áll fel, amelynek döntéseit a csatlakozó szerkesztőségek magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

A nemzetközi tapasztalatok alapján azt reméljük, hogy a média önszabályozási mechanizmusainak megerősítésével

  • nő a társadalom bizalma a sajtó iránt;
  • nő az alternatív vitarendezési csatornák szerepe, ezáltal csökken a peres ügyek száma;
  • etikusabbá válik az újságírás;
  • erősödik a kapcsolat a sajtó és közönsége között, nő a fogyasztói tudatosság és a minőségi elvárás;
  • a panaszügyek tanulságai beépülnek a sajtó, a jogalkalmazás és a jogalkotás mindennapjaiba;
  • az etikai szempontok, a helyes és helytelen módszerek a sajtóval kapcsolatos szakmai viták mindennapjainak részévé válnak és erősítik a sajtó szabadságát és minőségét

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke a bejelentés kapcsán kiemelte, hogy egy hosszú évek óta tartó folyamat talán legfontosabb lépéséről van szó. „Amikor 2008-ban elkezdtünk az önszabályozás bevezetésén gondolkodni, sokan azonnali eredményeket vártak tőle. Én úgy gondolom, hogy tartós változást csak évtizedes léptékben lehet elérni, de minél később állunk neki, annál később kezdődik el az az évtized. A Főszerkesztők Fórumának 2012-es megalakítása valójában most nyeri el az értelmét. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önszabályozás széles szakmai koalíción alapuljon. A Főszerkesztők Fóruma formailag talán el tudta volna korábban is indítani az önszabályozást, de megérte rászánni az időt, hogy végigbeszéljük a terveinket olyan fontos más szervezetekkel, mint az MLE, az MTE vagy az ÖRT. Változást csak együtt tudunk elérni és ahhoz az szerkesztők, az újságírók, a kiadók, a hirdetők és minden érdekelt együttműködése kell”.

Kovács Tibor –, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke úgy gondolja, „Az önszabályozás támogatásával olyan közös ügy mellé állt az MLE, amely a magyar médiaiparág független és felelős működését egyaránt elősegíti. A rendszer elindítása által a kiadói társadalom és a szakmai szervezetek korábbi együttműködésének számtalan gyümölcse érik be. A sajtószakmán belüli etikai fegyelem úgy nő, hogy a sajtó szabadsága eközben nem csorbul. A Korrektor, így az önszabályozás igazi nyertese azonban a társadalom, hiszen az értékek megfogalmazásával, a szabályok felállításával és betartatásával a társadalom minden egyes tagja védetté válik. A Korrektor rendszere érdemben járul hozzá a demokrácia garanciájához, a szabad, ugyanakkor felelős és etikus sajtóhoz.”

“Az MTE közel másfél évtizede képviseli az önszabályozás eszméjét és vesz részt a gyakorlat formálásában, ezért fontos számunkra, hogy az iparág minél szélesebb körben összefogjon, és meggyőzze az olvasókat arról, hogy érdemes bekapcsolódniuk a média jobbá tételének folyamatába” – mondta Dunai András, az MTE elnöke.

Az alapító szervezeteken túl együttműködés indult az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) és a Média Önszabályzó Testülettel (MÖT) is – utóbbinak tagjai a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) és a Sajtószakszervezet mellett, a határon túli magyar sajtóegyesületek közül a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) is. Az együttműködés lényege, hogy a felek konzultálnak olyan ügyek esetében, ahol mindkét oldalon van érintett tag.

A projekt az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap  támogatásával valósult meg.