Nem válhat normává az újságírók megfélemlítése, bántalmazása, megalázása és kitiltása – ne hagyjuk magukra a média munkatársait!

Ami Halász Júliával történt korábban nem volt elképzelhető, mára ez a hozzáállás mégis egy sorozat része lett. A sajtó munkatársai elleni erőszak nem csak az egyéni újságírónak fáj, hanem minden polgárnak. Ugyan nem minket lökdöstek le tegnap a lépcsőn, de mindannyiunknak rosszabb lesz attól, ha a sajtó nem végezheti a feladatát szabadon és félelemmentesen. 

A hazai sajtószakmai szervezetek felháborítónak és jogsértőnek tartják azt az atrocitást, amelynek ismét újságíró volt az áldozata egy sajtónyilvános rendezvényen. Az eddig ismert részletek alapján az újság munkatársát a rendezők lökdösték, fenyegették, a telefonját kicsavarták a kezéből, a fényképfelvételeit letörölték, minősíthetetlen hangnemben beszéltek vele. Az ilyen eseményeken különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a kollégáink, akik kamerával vagy fényképezőgéppel dolgoznak, hiszen rajtuk már a felületes szemlélő is látja, hogy újságírók, így ők válnak a leggyakrabban célponttá.

Az elmúlt időszakban egyre több példát látunk arra, hogy a sajtó képviselőit munkájukban akadályozzák. Nyilvános eseményekről zárják ki őket, kérdéseiket állami intézmények bojkottálják. Ez elfogadhatatlan. Az erőszak ugyanakkor az egyénen és az újságírószakmán keresztül a széles körű, hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét veszélyezteti, a társadalom működését támadja.

Az Alaptörvény és a médiatörvény különleges védelemben részesíti a munkáját végző újságírót, a közhatalom képviselőit pedig együttműködésre kötelezi a sajtó képviselőivel. Egy nyilvános eseményen a kiküldött újságírónak joga van jelen lenni, kép- és hangfelvételt készíteni. Ebben őt jogszerűen nem lehet megakadályozni, mindaddig, amíg ő maga jogszerűen végzi munkáját. A hatályos polgári törvénykönyv szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, ahogy azt is szabadon megválaszthatja az újságíró, hogy a közlésnek milyen formáját, a tudósításnak milyen technikáját preferálja.

A sajtószakmai szervezetek szolidaritást vállalnak a jogsérelmet szenvedett újságírókkal és ezt kérjük azoktól is, akik számunkra a legfontosabbak: a közönségtől, az olvasóktól, nézőktől, hallgatóktól. A továbbiakban minden hasonló esetben a jog eszközeivel fogunk fellépni a jogsértést elkövető személyek ellen. Az újságíróknak pedig a lehető leghamarabb képzést szervezünk az ilyen helyzetekben követendő viselkedésről és a rendelkezésükre álló lehetőségeikről.

Főszerkesztők Fóruma, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Paragrafusok v Bitek – Lehet-e szabályozni az internetet? Beszélgetés a Kazimírban április 26-án

Kell-e, lehet-e és főleg: érdemes-e szabályozni az internetet? Milyen lehetőségei vannak a jognak az internet és az interneten zajló tevékenyésgek korlátozására, szabályozására, és ezek milyen hatással lehetnek a szólásszabadságra vagy a szabad piaci versenyre?

Ilyen kérdéseket vet fel például az új Btk. elfogadásával együtt bevezetett jogintézmény, az “elektronikus adat ideiglenes illetve végleges hozzáférhetetlenné tétele”, amely alapján a szerencsejáték oldalak illetve 2016 nyarán az UBER blokkolásának elrendelése vált lehetővé. Vagy éppen a 2010-es médiatörvény, amely kapcsán több hónapon keresztül ment a találgatás: vajon a blogok a médiaalkotmány, illetve a médiatörvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem?

További, hasonlóan fontos és aktuális kérdésekre próbálunk választ keresni Detrekői Zsuzsa frissen megjelent könyvének* kapcsán a beszélgetésben, amelynek résztvevői:

Pusztay András, az Index lapigazgatója,
Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese,
Detrekői Zsuzsa, ügyvéd, az MTE jogásza, a kötet szerzője és
Erdélyi Péter, a 444 újságírója, aki a beszélgetést vezeti majd.

Időpont: 2017 április 26, 18.00-19.30
Helyszín: Kazimir (felső színt), Kazinczy u 34.

A rendezvény ingyenes, és minden érdeklődő számára nyitott.

*Detrekői Zsuzsa: Paragrafusokkal a bitek ellen. Az internet szabályozásának elmélete és gyakorlata. HVG-Orac, 2016

A Facebook-esemény elérhető itt.

screen-grabs-linksys-internet(A kép a Southpark 2008-as, “Over Logging” című epizódjából van (S12E06))

 

Milyen hatást gyakorolt a reklámadó az online médiapiacra? Letölthető az MTE és az RSM Hungary tanulmánya

Az RSM Hungary elkészítette az MTE megbízásából a reklámadó online médiapiacra gyakorolt hatásának az elemzését. A tanulmány teljes egészében letölthető az MTE honlapjáról az alábbi linken.

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

– A reklámadó bevezetése olyan szektort sújtott, ami amúgy is rendkívül alacsony profitabilitással működik, nagyvállalati szereplője nincs.

– A vállalkozások jövedelmezőségét teljesen figyelmen kívül hagyó, bevételalapú 5,3%-os reklámadó gyakorlatilag a médiapiacon megtermelt minimális nyereséget vonja el, illetve sok esetben az eddig is veszteségesen működő vállalkozások további fennmaradását kérdőjelezi meg a hazai online tartalomszolgáltatók esetében.

– Az online tartalomszolgáltatás kisebbik részét jelentő, professzionális módon előállított tartalmat létrehozó online kiadók a kritikus felhasználói tömeget elérni képes nemzetközi szereplők tekintetében eleve versenyhátrányban vannak. A szabályozás komoly hiányossága következtében a globális szereplők elkerülik a magyarországi adózást, így a hazai tartalomszolgáltatók egyébként is meglévő versenyhátránya csak tovább fokozódik.

– A fizetős tartalmak kialakítására csekély az esély, mert a tartalomért elkérhető díj csak nagy tömegű felhasználónál hoz látható bevételt.

– A reklámadó tárgyi hatályának az internetes hirdetési piacra történő kiterjesztése egy elhibázott, a nemzetközi szabályozási megoldásokkal ellentétes koncepció eredménye. A szabályozás jelenlegi formájában nem képes lépést tartani az internetpiac változásával, figyelmen kívül hagyja az online tartalomszolgáltatás komplexitását, a technológiai háttér dinamikus fejlődését.

– A jogalkotóval szemben megfogalmazott követelmény, hogy állami szabályozási eszközökkel biztosítsa a szektor versenysemlegességét. Ennek érdekében kívánatos a hatályos szabályozási környezet áttekintése, megfelelő átalakítása, külföldi szereplők esetén a forrásadóztatás bevezetésének megfontolása.

Az online tartamszolgáltatók ellehetetlenülésének negatív következményei lehetnek, hogy

  • nőni fog a feketegazdaság a szektorban;
  • emellett párhuzamosan emelkedni fog a külföldre kivitt szolgáltatások aránya;
  • az életben maradáshoz elengedhetetlen technológiai fejlesztések elmaradnak, és a nemzetközi szereplőkhöz mért leszakadás tovább nő, a magyar nyelvű tartalom könnyen olvasó nélkül maradhat. Ez pedig a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás elsorvadásával járhat;
  • valódi újságírás helyett az online térben az olcsó bulvár kap helyet – jellemzően rossz fordítások alapján, azaz romlani fog a tartalom minősége;
  • ez kihathat a társadalmi fejlődésre, eltűnhet a valódi kontroll szerep, sérülhet a sajtószabadság;
  • a most elindult folyamat káros hatásait az egész társadalom érzékelni fogja pár éven belül.

A médiapiacot megadóztató reklámadó bevezetésekor az analóg és a digitális piac eltérő sajátosságai, eltérő üzleti környezete közötti különbségtétel elmaradt. A tartalomterjesztés módjai változásának következtében mára az internetes hirdetések aránya eléri a 25%-ot, amivel súlyát tekintve a televíziós hirdetések mellé nőtt fel. Ebből a növekedésből azonban a különböző szereplők nem azonos súllyal profitálnak. Fizetős tartalmak hiányában ráadásul az online tartalomszolgáltatók majdhogynem egyetlen bevételi forrása a hirdetésekből származik.

A tanulmány elkészítését az NMHH Médiatanácsa finanszírozta.

Történetek és beszélgetések a magyar digitális média születéséről – avagy mit mondhat el a múlt a jelennek és a jövőről? Kiderül május 28-án, a Design Terminalban

Május 28-án szombaton a Design Terminálban lesz “MOM 20/20 – A magyar online média húsz éve” címmel az első magyar digitális médiatörténeti oral history és arhcívum bemutató rendezvénye, ahol többek között a hazai online média kialakulásában részt vevők mesélnek és beszélgetnek a kezdetekről, és azt is megnézzük, mit tanulhat a mai médiaszakma a múlt tapasztalataiból.

modem_mom20_20_cover_v4_inverz

Időpont: 2016. május 28, szombat, 10.00-20.00
Helyszín: Design Terminál (Budapest 1051, Erzsébet tér 11.), emeleti nagyterem

A program elérhető ezen a linken.

Hisszük, hogy a magyar digitális múltban leginkább azért érdemes elmerülni, hogy jobban megértsük a jelent, és jobban fel tudjunk készülni a jövőre. 2016. május 28-án szombaton szeretnénk meghívni egy közös visszaemlékezésre és jövőtervezésre a médiaszakma volt, jelenlegi és jövőbeli szereplőit és azokat, akiket érdekel, kik vannak, voltak és lesznek a mindennap látott médiafelületek mögött. Az egynapos bemutató rendezvényen a magyar digitális és online média történetének legfontosabb szereplői közül sokan lesznek ott, hogy elmondják, hogyan élték meg a magyar digitális médiavilág első pillanatait, megszületését, trendjeit, válságait, kudarcait és sikereit – és hogyan látják a jövő lehetőségeit. Beszélni fogunk emlékekről és víziókról, trendekről és fordulópontokról, üzletről és technológiáról, újságírásról és médiáról, közönségekről és szakmáról.

A MOM 20/20-at a MODEM projekt első szakaszának bemutatása hívta életre. Az esemény – természetesen – nem tart, tarthat igényt a szakma egészének a bemutatására, mindössze a MODEM projekt első szakaszának tapasztalatai alapján szeretne adni egy pillanatképet a magyar digitális média kezdeti szakaszáról, és helyet adni néhány reflexiónak. Reménykedünk abban, hogy a MODEM projekt folytatódhat, és a további, kapcsolódó eseményeken be tudjuk vonni a magyar digitális és online szakmai világ mind nagyobb részét.

Akik biztos, hogy ott lesznek: BELLAI László, BÍRÓ István, BODOKY Tamás, BOMBERA Krisztina, FEHÉR Ági, GALAMBOS Márton, GERÉNYI Gábor, GYÖRGY Péter, HÁMORI Ferenc, INCZE Kinga, KARAFIÁTH Balázs, BÍRÓ István, LE Marietta, NEIZER Anita, PÁCSONYI Daniella, POHLY Ferenc, SIMÓ György, SZEKFŰ András, TÜDŐS András, UJ Péter, VEISZER Alinda, VORÁK Anita és ZALAI Ágnes.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni panelek szerint lehet, annak érdekében, hogy minél többen el tudjanak jönni. Kérjük a  jelentkezőket, hogy jelöljék meg a regisztrációs levelében, melyik panelre jönnének. A következő módon: a regisztrációhoz elegendő egy üres e-mailt elküldeni a modemprojekt@gmail.com címre, amelynek a tárgyában ennyi áll: MOM20/20 PANEL1, ha az első blokkra jönne, MOM20/20 PANEL2, ha a második blokkra jönne és MOM20/20 PANEL3, ha a harmadik blokkra jönne. Több blokkra is lehet regisztrálni, de ebben az esetben kérjük mindegyik kinézett panelt tüntessék fel a levélben (vagy külön e-mailekben is lehet jelezni a részvételt) A regisztráció határideje: 2016. május 21. szombat 24.00 óra.

A MOMDEM projekt első fázisa és a MOM20/20 konferencia az NMHH Médiatanácsa, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék támogatásával és együttműködésével valósulhatott meg. Médiapartnerünk a Kreatív Online.

 

 

Hogyan viselkednek a magyar Facebookozók? Itt vannak a legújabb trendek és eredmények

Naponta átlagosan 86 percet Facebookozik egy magyar felhasználó, a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, akiknek 86 százaléka lefekvés előtt is ránéz a közösségi oldalra. 46 százaléka a felhasználóknak követ úgy is online tartalmat, hogy a Facebookon olvassa a megosztott híreket, és már nem kattint át a híroldalra, és a leghitelesebbnek gondolt oldalak között egyaránt szerepel az Index és Tibi atya is – derül ki a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatásából, amely azt vizsgálta, hogyan viselkedik és fogyaszt tartalmat a magyar Facebookozó.

Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.

Ha már Facebook, akkor mindennapi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki az oldal nézegetése nélkül, további 8% maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján való heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.

official-facebook-logo-slide

Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi  napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.

Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás egyébként elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használtának skillje már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy tabletről, mint laptopról, vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése, stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.

További meglepő eredmény, hogy – bár a Facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor  a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.

A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.

A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy 46% bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ, 58%-nak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, s csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését, s a hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében – akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.

A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49%), mind informálódásukhoz (40%), mind pedig szórakozásukhoz (43%) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, s ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, s az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66%), melyet a zene (55%) követ, s a „tudomány, technika” kategória (45%) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70%-a egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56% állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.

A Facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megynyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86%), melyet a megosztás (61%) követ, s csak 55%-kal fordul elő, hogy kommentel is. Ha viszont nem tetsző tartalommal találkoznak, 39%-uknál előfordult már, hogy törölte, illetve 52%-uknál, hogy letiltotta a nem tetsző tartalmat posztoló ismerőst.

A legtöbbek által követett oldalak között vegyesen vannak hírportálok (Index, Nők Lapja Cafe, HVG) és a Facebookra specializálódott oldalak (Tibi atya, Mindenegybenblog), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében. A leghitelesebbnek ítélt oldalak között például az első az Index (18% szerint), de a receptneked.hu és Tibi atya is 12% illetve 10% szerint a leghitelesebbek közé tartozik.

A kutatást az MTE megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC készítette.

A kutatás teljes anyaga letölthető ezen a linken.