médiaoktatás címkéhez tartozó bejegyzések

Játékos teszttel az álhírek ellen és a digitális írástudásért – Elindult a Legyél te is álhírvadász!

by

Az álhírek terjedésének az egyik legfontosabb gerjesztője, hogy sok felhasználó, az interneten híreket olvasó nincsen tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. A digitális írástudás fejlesztése tehát kulcsfontosságú az álhírek elleni harcban. Ezt a célt szolgálja az MTE és az Átlátszó új, közös projektje, a Legyél te is álhírvadász!, amely játékosított formában ad lehetőséget arra, hogy gyakorolhassuk a hírek, információk ellenőrzését az interneten.

Screen-Shot-2017-08-31-at-22.54.50-1024x523

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete az Átlátszóval együttműködve, az NMHH támogatásával dolgozta ki és indította el az iskolások, középiskolások, egyetemisták, és a (még) kevésbé tudatos médiafogyasztók számára készült Legyél te is álhírvadász! oldalt.

Az oldalon egyfelől egy játékot lehet elérni, amelyen egy teszt formájában összesen 25 kérdésre lehet válaszolni, négy különböző szinten, az álhíroldalak, összeesküvés-elméletek, propagandakampányok, dezinformációk jellegzetességeivel kapcsolatban. Ahogy azt az Átlátszó írja, „az első, Beugró-szinten a játékosnak tíz eldöntendő kérdésre kell válaszolnia, amelyek az álhíroldalak jellegzetességeire vonatkoznak. Utána három, egyre nehezedő szinten kell a játékosnak túljutnia a teszt teljesítéséhez. A szintekről úgy lehet csak továbblépni, ha minden kérdésre válaszolni tudunk. Ha valaki egy teljesít egy szintet, de nincsen ideje vagy kedve tovább folytatni, akkor a játék megjegyzi, hogy hol tartott a játékos, így a következő alkalommal nem kell a játékot elölről kezdenie. A szintek sikeres teljesítése Facebookon és Twitteren is megosztható. A tesztben szereplő kérdések a való életből vett példák, vagyis ezeket az álhíreket, dezinformációkat, becsapásokat a magyar nyelvű média produkálta. Igyekeztünk ezek közül is a legjellegzetesebbeket, legismertebbeket felhasználni. Találni a kérdések között olyat is, amely nem szándékosan tájékoztat félre, egyszerűen csak olyan példák, amelyek a legnagyobb szerkesztőségekben a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak. Minden egyes jó, vagy rossz válasz után egy felugró ablakban elmagyarázzuk, hogy az adott kérdésnél mire érdemes odafigyelni, és mi a háttere a kérdésnek.”

Az oldalon a játék mellett rengeteg információ, oktatási segédanyag is helyet kap. A „Tudásbázisban az álhírekkel, dezinformációkkal, összeesküvés-elméletekkel foglalkozó legjobb magyar nyelvű cikkeket, továbbá a szerintünk messziről kerülendő vagy gyanús oldalakat gyűjtöttük egybe. A Szószedetben pedig néhány olyan szóval, fogalommal ismerkedhet meg az olvasó, amelyek a témában gyakran előkerülnek. Mind a Tudásbázis, mind a Szószedet folyamatosan bővül majd. Az Álhírvadásszal az is célunk volt, hogy médiaismeret órákon, osztályfőnökiken, újságíráskurzusokon is használható legyen. Így az Átlátszó és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének a projekten dolgozó tagjaival kérés esetén szívesen be is mutatjuk a tesztet az iskolákban, felsőoktatási intézményekben, ahol a diákokkal közösen végigmegyünk a kérdéseken.”

Az Álhírvadász itt elérhető!

Válságban a magyar médiaoktatás – letölthető a hazai médiaképzések első felmérése

by

November 26-án este az MTE bemutatta az első átfogó, a magyarországi médiaképzésekről készített felmérést, melynek az egyik fő tanulsága hogy az intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van, a magyar médiaoktatás általános helyzete pedig válságosnak mondható. 

media2

Az MTE megbízásából, az NMHH finanszírozásával Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke által készített tanulmány célja az, hogy elsőként pillanatképet nyújtson a magyarországi kommunikációs képzés állapotáról, jellegéről, problémáiról, színvonaláról, munkaerőpiaci viszonyairól, a rendelkezésre álló erőforrásokról. Röviden: hol, kik, mit, milyen céllal és milyen feltételek közepette tanítanak. A magyarországi média- és kommunikációs oktatással kapcsolatban rengeteg hiedelem és meggyőződés terjed, ezek mögül azonban – eddig – hiányzott a tényanyag.  A közhiedelem szerint „rengeteg” helyen, az igényeken bőven túl képeznek „újságírókat”. Az ilyen képzést nyújtó képzések listázása és osztályozása volt a felmérés egyik célja. A kutatás összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs- és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosított. Ezek közül 21 működik felsőoktatási keretek között, a többi úgynevezett OKJ-s szakképesítést adó felsőfokú szakképzés és/vagy kiadók, szerkesztőségek által működtetett képzőhely.

Milyen tanterv szerint, milyen tankönyvekből oktatnak ezek a képzési helyek? Milyen területek esetében áll rendelkezésre vagy hiányzik megfelelő színvonalú, magyar nyelvű szakirodalom és milyen külföldi szakirodalommal rendelkeznek az intézményi könyvtárak? A kutatás összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs- és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosított, és a feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. Az összegyűjtött adatokból tehát kirajzolódik a magyarországi média-, kommunikáció- és újságíróképzést nyújtó intézmények térképe.

A felmérés fő tanulságai:

•    A feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van
•    2013-ban jelentősen, mintegy negyedére esett vissza a kommunikációs képzésekre jelentkezők száma. Ennek legfontosabb oka az emelt szintű érettségi felvételi követelménnyé tétele. Ez a visszaesés várhatóan átmeneti.
•    A felsőoktatási keretek között működő kommunikációs képzésekben legtöbbször nem különülnek el a média iparágon belül szakterületek.
•    Kimondottan újságíró-képzés szinte nincs, ugyanakkor a kommunikáció- és médiatudományi szakokra a hallgatók jelentős része ilyen ambícióval jelentkezik. A „Media Studies” és a „Journalism School” jelleg nem válik el egymástól. Újságírást MA szinten ma szinte lehetetlen tanulni.
•    Konfúz a kommunikáció- és médiatudomány szakok keretében a BA és az MA képzés megkülönböztetése.
•    Sok intézmény érzi túlságosan korlátozónak az akkreditációs és tantervi kereteket, ugyanakkor vannak példák gyorsan és gyakran változtatott illetve indított tantervekre és szakirányokra.
•    Az elitintézményeket leszámítva a nemzetközi szakirodalom alig használatos az oktatásban.
•    A tanári karok túlnyomórészt más (elsősorban társadalomtudományi) tudományterületeken fokozatot szerzett oktatókból illetve fokozat nélküli gyakorlati médiaszakemberekből áll, aminek oka, hogy nincs elegendő számú szakirányú fokozattal rendelkező oktató. Ez erősen befolyásolja a átadott ismereteket is, sok a társtudományok (szociológia, esztétika, pszichológia, irodalom, közgazdaságtan) területét érintő tantárgy.
•    Az elitegyetemek erőssége elsősorban a szelekciós képességből fakadó erős diákanyag. A magánfenntartású felsőoktatási intézmények ugyanakkor dinamikusabban reagálnak a változó körülményekre és az úgynevezett „piaci igényekre”.

A kutatási összefoglaló teljes terjedelmében letölthető ezen a linken.

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetés (melyen Weyer Balázs, Horvát János, Hammer Ferenc és Szalai Zoltán vett részt) szerkesztett változata a Médiakutató folyóiratban fog megjelenni.

Meddig lesz Magyarországon médiaoktatás? Az első hazai médiaképzés-felmérés bemutatója November 26-án

by

November 26-án este az MTE bemutatja az első átfogó, a magyarországi médiaképzésekről készített felmérést, melynek az egyik fő tanulsága hogy az intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. A rövid bemutató után a kutatás vezetője, Weyer Balázs, Horvát János, Hammer Ferenc és Szalai Zoltán beszélgetnek a hazai médiaoktatás kilátásairól.

media2Az MTE megbízásából, az NMHH finanszírozásával Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke által készített tanulmány célja az, hogy elsőként pillanatképet nyújtson a magyarországi kommunikációs képzés állapotáról, jellegéről, problémáiról, színvonaláról, munkaerőpiaci viszonyairól, a rendelkezésre álló erőforrásokról. Röviden: hol, kik, mit, milyen céllal és milyen feltételek közepette tanítanak. A magyarországi média- és kommunikációs oktatással kapcsolatban rengeteg hiedelem és meggyőződés terjed, ezek mögül azonban – eddig – hiányzott a tényanyag.  A közhiedelem szerint „rengeteg” helyen, az igényeken bőven túl képeznek „újságírókat”. Az ilyen képzést nyújtó képzések listázása és osztályozása volt a felmérés egyik célja.

Milyen tanterv szerint, milyen tankönyvekből oktatnak ezek a képzési helyek? Milyen területek esetében áll rendelkezésre vagy hiányzik megfelelő színvonalú, magyar nyelvű szakirodalom és milyen külföldi szakirodalommal rendelkeznek az intézményi könyvtárak? A kutatás összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs- és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosított, és a feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van. Az összegyűjtött adatokból tehát kirajzolódik a magyarországi média-, kommunikáció- és újságíróképzést nyújtó intézmények térképe, melyet először a november 26-i bemutatón ismerhet meg a közönség.

Időpont: 2014. november 26. szerda, 18.30

Helyszín: Magyar Telekom székház, Tölösi terem, Budapest 1013, Krisztina krt. 55.

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük ezen a címen jelezze részvételét: contact@mte.hu – és mindössze annyit írjon egy üres levél tárgy mezőjébe, hogy „MTE+MEDIA”.

Program:

18.30–35: Köszöntő

18.35–55: Weyer Balázs bemutatja a kutatás fő eredményeit

18.55–20.00: Kerekasztalbeszélgetés, majd a közönség kérdéseinek megvitatása

A beszélgetés résztvevői:

Weyer Balázs (a Főszerkesztők Fóruma elnöke, a tanulmány szerzője)

Horvát János (újságíró, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke)

Hammer Ferenc (az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének docense)

Szalai Zoltán (a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője)

Moderátor: Tófalvy Tamás (az MTE főtitkára, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének adjunktusa)

A további részleteket, adatokat és információkat a tanulmány bemutatójában illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen hozzuk nyilvánosságra. A bemutató után a tanulmányt és annak vezetői összefoglalóját is ingyenesen hozzáférhetővé tesszük az MTE honlapján.

A Facebook-esemény itt érhető el.