Andacs Botond az MTE új elnöke

2018 áprilisától Andacs Botond, az Index lapigazgatója a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) új elnöke.

Az MTE elnöksége legutóbbi ülésén Andacs Botondot, az Indexet kiadó Index.hu Zrt. lapigazgatóját választotta meg az egyesület új elnökének. A szakember 2017 novemberétől vezeti a portált, pályáját 2001-ben kezdte újságíróként, majd több internetes szolgáltatás termékmenedzsere, az utóbbi időben többek között a port.hu programportál vezetője volt.

“Nagy megtiszteltetés volt, hogy elnökség elfogadta jelentkezésemet és megválasztott e tisztségre. Mandátumom ideje alatt a szakma és a tagság érdekeit kívánom képviselni” – mondta el Andacs Botond.
AndacsBotond_
A leköszönő elnök, Dunai András, aki 2013 óta vezette az egyesületet, távozik az MTE elnökségéből is. Az elnökség tagjai: Burányi Róbert (Napi.hu), Detrekői Zsuzsa (Magyar Telekom), Gazsó Gábor (New Wave Media), Kübler Dániel (RTL) és Szigeti Péter (24.hu).

Az MTE 2001-ben alakult érdekvédelmi és önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók hoztak létre. Az egyesület arra törekszik, hogy az internet szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozás mellett történjen meg, és a hangsúly az önszabályozásra kerüljön. Az MTE többek között etikai kódex kidolgozásával, a szakmai viták és az önszabályozási tevékenység koordinálásával kíván hozájárulni az internetes kultúra fejlődéséhez.

Játékos teszttel az álhírek ellen és a digitális írástudásért – Elindult a Legyél te is álhírvadász!

Az álhírek terjedésének az egyik legfontosabb gerjesztője, hogy sok felhasználó, az interneten híreket olvasó nincsen tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. A digitális írástudás fejlesztése tehát kulcsfontosságú az álhírek elleni harcban. Ezt a célt szolgálja az MTE és az Átlátszó új, közös projektje, a Legyél te is álhírvadász!, amely játékosított formában ad lehetőséget arra, hogy gyakorolhassuk a hírek, információk ellenőrzését az interneten.

Screen-Shot-2017-08-31-at-22.54.50-1024x523

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete az Átlátszóval együttműködve, az NMHH támogatásával dolgozta ki és indította el az iskolások, középiskolások, egyetemisták, és a (még) kevésbé tudatos médiafogyasztók számára készült Legyél te is álhírvadász! oldalt.

Az oldalon egyfelől egy játékot lehet elérni, amelyen egy teszt formájában összesen 25 kérdésre lehet válaszolni, négy különböző szinten, az álhíroldalak, összeesküvés-elméletek, propagandakampányok, dezinformációk jellegzetességeivel kapcsolatban. Ahogy azt az Átlátszó írja, „az első, Beugró-szinten a játékosnak tíz eldöntendő kérdésre kell válaszolnia, amelyek az álhíroldalak jellegzetességeire vonatkoznak. Utána három, egyre nehezedő szinten kell a játékosnak túljutnia a teszt teljesítéséhez. A szintekről úgy lehet csak továbblépni, ha minden kérdésre válaszolni tudunk. Ha valaki egy teljesít egy szintet, de nincsen ideje vagy kedve tovább folytatni, akkor a játék megjegyzi, hogy hol tartott a játékos, így a következő alkalommal nem kell a játékot elölről kezdenie. A szintek sikeres teljesítése Facebookon és Twitteren is megosztható. A tesztben szereplő kérdések a való életből vett példák, vagyis ezeket az álhíreket, dezinformációkat, becsapásokat a magyar nyelvű média produkálta. Igyekeztünk ezek közül is a legjellegzetesebbeket, legismertebbeket felhasználni. Találni a kérdések között olyat is, amely nem szándékosan tájékoztat félre, egyszerűen csak olyan példák, amelyek a legnagyobb szerkesztőségekben a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulnak. Minden egyes jó, vagy rossz válasz után egy felugró ablakban elmagyarázzuk, hogy az adott kérdésnél mire érdemes odafigyelni, és mi a háttere a kérdésnek.”

Az oldalon a játék mellett rengeteg információ, oktatási segédanyag is helyet kap. A „Tudásbázisban az álhírekkel, dezinformációkkal, összeesküvés-elméletekkel foglalkozó legjobb magyar nyelvű cikkeket, továbbá a szerintünk messziről kerülendő vagy gyanús oldalakat gyűjtöttük egybe. A Szószedetben pedig néhány olyan szóval, fogalommal ismerkedhet meg az olvasó, amelyek a témában gyakran előkerülnek. Mind a Tudásbázis, mind a Szószedet folyamatosan bővül majd. Az Álhírvadásszal az is célunk volt, hogy médiaismeret órákon, osztályfőnökiken, újságíráskurzusokon is használható legyen. Így az Átlátszó és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének a projekten dolgozó tagjaival kérés esetén szívesen be is mutatjuk a tesztet az iskolákban, felsőoktatási intézményekben, ahol a diákokkal közösen végigmegyünk a kérdéseken.”

Az Álhírvadász itt elérhető!

Nem válhat normává az újságírók megfélemlítése, bántalmazása, megalázása és kitiltása – ne hagyjuk magukra a média munkatársait!

Ami Halász Júliával történt korábban nem volt elképzelhető, mára ez a hozzáállás mégis egy sorozat része lett. A sajtó munkatársai elleni erőszak nem csak az egyéni újságírónak fáj, hanem minden polgárnak. Ugyan nem minket lökdöstek le tegnap a lépcsőn, de mindannyiunknak rosszabb lesz attól, ha a sajtó nem végezheti a feladatát szabadon és félelemmentesen. 

A hazai sajtószakmai szervezetek felháborítónak és jogsértőnek tartják azt az atrocitást, amelynek ismét újságíró volt az áldozata egy sajtónyilvános rendezvényen. Az eddig ismert részletek alapján az újság munkatársát a rendezők lökdösték, fenyegették, a telefonját kicsavarták a kezéből, a fényképfelvételeit letörölték, minősíthetetlen hangnemben beszéltek vele. Az ilyen eseményeken különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a kollégáink, akik kamerával vagy fényképezőgéppel dolgoznak, hiszen rajtuk már a felületes szemlélő is látja, hogy újságírók, így ők válnak a leggyakrabban célponttá.

Az elmúlt időszakban egyre több példát látunk arra, hogy a sajtó képviselőit munkájukban akadályozzák. Nyilvános eseményekről zárják ki őket, kérdéseiket állami intézmények bojkottálják. Ez elfogadhatatlan. Az erőszak ugyanakkor az egyénen és az újságírószakmán keresztül a széles körű, hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetőségét veszélyezteti, a társadalom működését támadja.

Az Alaptörvény és a médiatörvény különleges védelemben részesíti a munkáját végző újságírót, a közhatalom képviselőit pedig együttműködésre kötelezi a sajtó képviselőivel. Egy nyilvános eseményen a kiküldött újságírónak joga van jelen lenni, kép- és hangfelvételt készíteni. Ebben őt jogszerűen nem lehet megakadályozni, mindaddig, amíg ő maga jogszerűen végzi munkáját. A hatályos polgári törvénykönyv szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, ahogy azt is szabadon megválaszthatja az újságíró, hogy a közlésnek milyen formáját, a tudósításnak milyen technikáját preferálja.

A sajtószakmai szervezetek szolidaritást vállalnak a jogsérelmet szenvedett újságírókkal és ezt kérjük azoktól is, akik számunkra a legfontosabbak: a közönségtől, az olvasóktól, nézőktől, hallgatóktól. A továbbiakban minden hasonló esetben a jog eszközeivel fogunk fellépni a jogsértést elkövető személyek ellen. Az újságíróknak pedig a lehető leghamarabb képzést szervezünk az ilyen helyzetekben követendő viselkedésről és a rendelkezésükre álló lehetőségeikről.

Főszerkesztők Fóruma, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Paragrafusok v Bitek – Lehet-e szabályozni az internetet? Beszélgetés a Kazimírban április 26-án

Kell-e, lehet-e és főleg: érdemes-e szabályozni az internetet? Milyen lehetőségei vannak a jognak az internet és az interneten zajló tevékenyésgek korlátozására, szabályozására, és ezek milyen hatással lehetnek a szólásszabadságra vagy a szabad piaci versenyre?

Ilyen kérdéseket vet fel például az új Btk. elfogadásával együtt bevezetett jogintézmény, az “elektronikus adat ideiglenes illetve végleges hozzáférhetetlenné tétele”, amely alapján a szerencsejáték oldalak illetve 2016 nyarán az UBER blokkolásának elrendelése vált lehetővé. Vagy éppen a 2010-es médiatörvény, amely kapcsán több hónapon keresztül ment a találgatás: vajon a blogok a médiaalkotmány, illetve a médiatörvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem?

További, hasonlóan fontos és aktuális kérdésekre próbálunk választ keresni Detrekői Zsuzsa frissen megjelent könyvének* kapcsán a beszélgetésben, amelynek résztvevői:

Pusztay András, az Index lapigazgatója,
Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese,
Detrekői Zsuzsa, ügyvéd, az MTE jogásza, a kötet szerzője és
Erdélyi Péter, a 444 újságírója, aki a beszélgetést vezeti majd.

Időpont: 2017 április 26, 18.00-19.30
Helyszín: Kazimir (felső színt), Kazinczy u 34.

A rendezvény ingyenes, és minden érdeklődő számára nyitott.

*Detrekői Zsuzsa: Paragrafusokkal a bitek ellen. Az internet szabályozásának elmélete és gyakorlata. HVG-Orac, 2016

A Facebook-esemény elérhető itt.

screen-grabs-linksys-internet(A kép a Southpark 2008-as, “Over Logging” című epizódjából van (S12E06))

 

Milyen hatást gyakorolt a reklámadó az online médiapiacra? Letölthető az MTE és az RSM Hungary tanulmánya

Az RSM Hungary elkészítette az MTE megbízásából a reklámadó online médiapiacra gyakorolt hatásának az elemzését. A tanulmány teljes egészében letölthető az MTE honlapjáról az alábbi linken.

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

– A reklámadó bevezetése olyan szektort sújtott, ami amúgy is rendkívül alacsony profitabilitással működik, nagyvállalati szereplője nincs.

– A vállalkozások jövedelmezőségét teljesen figyelmen kívül hagyó, bevételalapú 5,3%-os reklámadó gyakorlatilag a médiapiacon megtermelt minimális nyereséget vonja el, illetve sok esetben az eddig is veszteségesen működő vállalkozások további fennmaradását kérdőjelezi meg a hazai online tartalomszolgáltatók esetében.

– Az online tartalomszolgáltatás kisebbik részét jelentő, professzionális módon előállított tartalmat létrehozó online kiadók a kritikus felhasználói tömeget elérni képes nemzetközi szereplők tekintetében eleve versenyhátrányban vannak. A szabályozás komoly hiányossága következtében a globális szereplők elkerülik a magyarországi adózást, így a hazai tartalomszolgáltatók egyébként is meglévő versenyhátránya csak tovább fokozódik.

– A fizetős tartalmak kialakítására csekély az esély, mert a tartalomért elkérhető díj csak nagy tömegű felhasználónál hoz látható bevételt.

– A reklámadó tárgyi hatályának az internetes hirdetési piacra történő kiterjesztése egy elhibázott, a nemzetközi szabályozási megoldásokkal ellentétes koncepció eredménye. A szabályozás jelenlegi formájában nem képes lépést tartani az internetpiac változásával, figyelmen kívül hagyja az online tartalomszolgáltatás komplexitását, a technológiai háttér dinamikus fejlődését.

– A jogalkotóval szemben megfogalmazott követelmény, hogy állami szabályozási eszközökkel biztosítsa a szektor versenysemlegességét. Ennek érdekében kívánatos a hatályos szabályozási környezet áttekintése, megfelelő átalakítása, külföldi szereplők esetén a forrásadóztatás bevezetésének megfontolása.

Az online tartamszolgáltatók ellehetetlenülésének negatív következményei lehetnek, hogy

  • nőni fog a feketegazdaság a szektorban;
  • emellett párhuzamosan emelkedni fog a külföldre kivitt szolgáltatások aránya;
  • az életben maradáshoz elengedhetetlen technológiai fejlesztések elmaradnak, és a nemzetközi szereplőkhöz mért leszakadás tovább nő, a magyar nyelvű tartalom könnyen olvasó nélkül maradhat. Ez pedig a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás elsorvadásával járhat;
  • valódi újságírás helyett az online térben az olcsó bulvár kap helyet – jellemzően rossz fordítások alapján, azaz romlani fog a tartalom minősége;
  • ez kihathat a társadalmi fejlődésre, eltűnhet a valódi kontroll szerep, sérülhet a sajtószabadság;
  • a most elindult folyamat káros hatásait az egész társadalom érzékelni fogja pár éven belül.

A médiapiacot megadóztató reklámadó bevezetésekor az analóg és a digitális piac eltérő sajátosságai, eltérő üzleti környezete közötti különbségtétel elmaradt. A tartalomterjesztés módjai változásának következtében mára az internetes hirdetések aránya eléri a 25%-ot, amivel súlyát tekintve a televíziós hirdetések mellé nőtt fel. Ebből a növekedésből azonban a különböző szereplők nem azonos súllyal profitálnak. Fizetős tartalmak hiányában ráadásul az online tartalomszolgáltatók majdhogynem egyetlen bevételi forrása a hirdetésekből származik.

A tanulmány elkészítését az NMHH Médiatanácsa finanszírozta.